Házirend

 

 

A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola

házirendje

 

Érvényes: 2017. szeptember 01-től

 

Tartalom

I.           A HÁZIREND ÁLTALÁNOS ALAPELVEI 4

II.          A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI 7

A felvétel és az átvétel szabályai, elve 7

III.        TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA.. 9

IV.        AZ ISKOLA MUNKARENDJE. 14

V.         A TANULÓI JUTALMAZÁS, DICSÉRETEK.. 21

VI.        A TANULÓK FEGYELMI FELELŐSSÉGRE VONÁSA.. 23

VII.      A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE. 25

VIII.     A TANULÓK ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYON JOGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK.. 26

IX.        AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA.. 26

X.         A TANULÓK SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGA.. 27

XI.        EGYÉB RENDELKEZÉSEK.. 28

XII.      ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.. 29

XIII.     Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék. 30

XIV.    Illemkódex. 31

XV.      Géptermi rend. 32

NEMZETISÉGI NÉPISMERET 1-4. ÉVFOLYAM.. 35

Magyar irodalomból 54

5. évfolyam.. 54

6. évfolyam.. 55

7. évfolyam.. 55

8. évfolyam.. 56

Magyar nyelv. 57

5. évfolyam.. 57

6. évfolyam.. 58

7. évfolyam.. 58

8. évfolyam.. 59

Történelem.. 60

5. évfolyam.. 60

7. évfolyam.. 61

8. évfolyam.. 62

·            Angol nyelv. 72

·            5. évfolyam.. 72

·            6. évfolyam.. 73

·            7. évfolyam.. 73

·            8. évfolyam.. 74

Hon- és népismeret 79

Informatika. 80

6.-8. évfolyam.. 80

Kémia 

7. évfolyam.. 81

8. évfolyam.. 82

Technikából 90

6. évfolyam. 91

7. évfolyam. 91

8. évfolyam. 92

 

 

 

                                                I.          A HÁZIREND ÁLTALÁNOS ALAPELVEI

A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola (2335 Taksony, Iskola u. 3.) egységes házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

Jelen házirendet a Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján az intézmény igazgatója és osztályfőnöki munkaközösség vezetője készítette el, s terjesztette elfogadásra az szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület elé.

Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező.

1. Általános elvárások

  • Az intézmény valamennyi tanulója ismerje iskolája múltját, s ápolja annak hagyományait.
  • Tanulóink fegyelmezett magatartással, eredményes munkával, tanulással erősítsék iskolánk jó hírnevét, s tartsák be a kulturált viselkedés szabályait.
  • Az iskolai élet minden területén mindenki vigyázzon maga és mások testi épségére, tulajdonára, az iskola épületére és vagyonára.
  • Az iskolában a megjelenése, öltözködése szolid, ízléses legyen.

2.  A házirend célja

Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják.

3.  A házirend feladata

A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény

  • törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával,
  • közösségi életének szervezését,
  • pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását,
  • az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását,
  • szabályozzák az iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát,
  • kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok érvényesülését.

4. A házirend jogi háttere:

  • 1991. évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai
  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a házirenddel kapcsolatos rendelkezései
  • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
  • A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

5. A házirend hatálya

  1. Ez a házirend vonatkozik minden iskolahasználóra (iskolába járó tanulókra, a tanulók szüleire, pedagógusokra, és iskolai alkalmazottakra)
  2. A házirend előírásai, szabályai az iskola területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint az iskola által szervezett tanítási időben és tanítási időn kívüli programokra, és a tanulók iskolai tevékenységére vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
  3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

6. A házirend módosítása

  1. Az érvényben lévő házirendet kötelező módosítani, ha
  • Jogszabályi változások következnek be,
  • Az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, iskolaszék igényt tart erre.

7. A tanulók közösségeinek meghatározása, véleményezési, egyetértési-jog gyakorlása szempontjából

  1. Az iskolában a tanulók a következő tanulói közösségek munkájában vehetnek részt:
  • Osztályok,
  • Szakkör,
  • Sportkör,
  • Diákönkormányzat
  1. Az iskolában a tanulók nagyobb közösségének a tanulók 50 % - a minősül.
  2. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát.
    1. A házirend nyilvánosságra hozatala

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

A házirendet az elfogadástól számított 30 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni.

  1. A házirendet az alábbi helyekre függesztjük ki:
  • Titkárság
  • Igazgatói iroda
  • Igazgatóhelyettesi szoba
  • Tanári szoba
  • Honlap
  1. A házirendből 1-1 példányt kapnak:
  • A diákönkormányzatot segítő felnőtt személyek
  • Szülői munkaközösség
  • Pedagógusok - elektronikusan
  1. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
  • osztályfőnöki óra keretében a tanulókat,
  • szülői értekezleten a szülőket.
  1. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

 

  • a tanulókkal osztályfőnöki órán;
  • a szülőkkel szülői értekezleten.

 

  1. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

 

                          II.          A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI

A felvétel és az átvétel szabályai, elve

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

  • a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványt
  • a szülő személyi igazolványát;
  • a gyermek lakcímkártyáját;
  • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást (amely lehet: óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény, SNI-s gyermek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye)

Ha intézményünk a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.

Ha iskolánk – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló

  • a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
  • b) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
  • c) testvére az adott intézmény tanulója, vagy
  • d) testvére a település óvodájába jár.

 

Az iskolai felvételnél Német nemzetiségi hovatartozást abban az esetben tudunk figyelembe venni, amennyiben a gyermek lakóhelyén a német nemzetiségi oktatás nincs megszervezve.

 

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

  • a tanuló anyakönyvi kivonatát;
  • a szülő személyi igazolványát;
  • a gyermek lakcímkártyáját;
  • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
  • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

 

A belépés és bennmaradás feltételei a német nemzetiségi oktatásban:

Az első évfolyamon

  • szülői kérelem alapján
  • óvodai szakvélemény
  • ha szükséges, Nevelési Tanácsadó véleménye
  • esetlegesen Szakértői Bizottság véleménye alapján.

Az iskola a szomszéd községekből érkező gyermekeket a létszámhatárok betartásával, a nevelő testület illetékes tagjai véleményének figyelembevételével, az iskola igazgatója döntheti el, egyéni elbírálás alapján.

Belépés a felsőbb évfolyamokon:

  • német nyelvből szintfelmérés

 

Az iskola első évfolyamára felvételt nyer minden olyan tanköteles és iskolaérett gyermek, aki:

  • az iskola beiskolázási körzetében állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakásban él,
  • illetve a fenntartó által előírt létszámkeretig minden gyermek, akinek szülei az intézményünket választották. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a hátrányos helyzetű tanulók.

Magasabb évfolyamon felvételt nyerhet minden tanuló,

  • aki beiskolázási körzetünkbe költözött,
  • körzeten kívüli tanuló abban az esetben, ha az osztályok létszáma ezt lehetővé teszi.

 

Tanulói jogviszony megszüntetésének szabályai, eljárási rendje

 

 Továbbtanulás esetén a 4., 6., 8., évfolyam végén, ha 4, 6 vagy 8 évfolyamos

középiskolába nyert felvételt a tanuló és az ezt igazoló dokumentumot az iskola    megkapta.

 

       Egyéb esetben:

Szülő kérésére (szóban vagy írásban), ha bemutatják a fogadó iskola nyilatkozatát. Tanév közbeni iskolaváltás esetén az „Értesítés az iskolaváltoztatásról” nyomtatványon tájékoztatjuk a fogadó iskolát a gyermek addigi eredményeiről, postázzuk a bizonyítványt, egészségügyi törzslapot. Ezen dokumentumok kiadásának feltétele az iskolai tulajdonban levő tárgyak leadása, elvesztésük esetén a kár megtérítése, az étkezési díj rendezése.

A tanulói jogviszony megszűnését, a fogadó intézmény nevét, címét minden esetben be kell vezetni az iskolai törzskönyvbe, osztálynaplóba. A magántanuló tanulói jogviszonyának megszüntetését a szülőnek írásban kell kérni. Szintén írásban kell benyújtani, ha a szülő gyermekének tanulói jogviszonyát szüneteltetni szeretné.

 

 

               III.          TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA

  1. A tanuló(k) jogai
    1. Az első tanév megkezdésétől a tanuló(k) joga, hogy
  • Adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
  • A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
  • Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.
  • Jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot.
  • Az elektronikus naplóba bekerülő érdemjegyekről, bejegyzésekről joguk van folyamatosan értesülni. A magatartás és a szorgalom osztályzataikra javaslatot tehetnek.
  • A tanuló joga, hogy dolgozatát, a dolgozatot írató tanár tíz munkanapján belül értékelve visszakapja. A tíz munkanapon túli dolgozatok kiadása esetén a tanuló dönthessen arról, hogy kéri-e a dolgozata osztályzatát vagy sem.
  • A tanár addig nem írathat újabb dolgozatot, amíg az előzőt kijavítva, azt ki nem osztotta.
  • A tanuló joga, hogy egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írassanak velük tanáraik és a témazáró dolgozat időpontját az előző héten tudomásukra hozzák.
  • A tanulónak különösen joga, hogy a tanórán megnézze kijavított dolgozatát, ha kívánja fényképet készíthessen róla - a kijavított dolgozat az iskolában kerül megőrzésre.
  • A tanulónak joga, hogy havonta egy, de legalább félévente 4 alkalommal értékeljék munkáját.
  • Véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát.
  • Javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan diákokat érintő kérdésekben.
  • Részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken.
  • Vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön
  • Napköziotthonos ellátásban részesüljön.
  • Szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti.
  • Választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre.
  • Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
  • Saját iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez, szociális segélyt, támogatást kapjon, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi.
  • Kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon.
  • Vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen osztályfőnökétől, az gyermekvédelmi felelősöktől, vagy az iskola vezetőségétől.
  • A tanulóval szemben kollektív büntetést nem lehet alkalmazni, mások magatartása miatt hátrány nem érheti

 

 

  1. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában
  1. A tanuló egyéni érdeksérelme esetén – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője -  írásban panaszt nyújthat be az igazgatónak, felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati Kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva.
  2. A panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól számított 15 napon belül az igazgató köteles intézkedni, (mint munkáltató, vagy pedig mint intézményvezető) s arról írásban kell értesítenie a tanulót, illetve kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselőt.
  3. Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre.
  4. A tanuló minden egyéb az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai Diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diák-önkormányzati SZMSZ tartalmazza. A DÖK képviselőinek megválasztása tanévenként az osztályfőnöki órán történik.
  5. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.
  6. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.
  7. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét.
  8. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.
  9. Diákkör létrehozását minimum 15fő tanuló kezdeményezheti.
  10. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.
  11. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti.
  12. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit.
  13. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan.
  14. A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni az iskola és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem teljesen megnyugtatóan tisztázható.

 

  1. A tanuló(k) kötelessége

Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy

  • betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,
  • tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát, (senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet, senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek)
  • tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,
  • igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,
  • vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,
  • óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,
  • vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,
  • viselkedésükkel ne veszélyeztessék a saját és társaik, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét.
  • iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,
  • vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,
  • működjenek együtt társaikkal,
  • rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak és aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,
  • az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,
  • az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,
  • az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,
  • távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,
  • a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal, az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg, írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,
  • segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,
  • védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
  • ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,
  • az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő nagyméretű ékszert; hajuk, körmük, arcuk ne legyen kifestve),
  • az iskolai ünnepélyeken minden esetben az iskola által elvárt népviseletben (azok az osztályok, ahol ez már rendelkezésre áll, a többi osztály sötét alj és fehér felsőben) jelenjenek meg,
  • Ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz, az iskola területére fegyvert, fegyvernek minősülő, valamint tűzgyújtásra alkalmas eszközöket hozni szigorúan tilos!
  • Mobiltelefon használata: A mobiltelefont tanítás előtt és után, valamint az első szünetben használhatják a tanulók, minden ettől eltérő időpontban csak kikapcsolt állapotban tarthatják maguknál. A tanuló mobiltelefonjával nem készíthet az iskola területén sem képi sem hangfelvételeket! A napköziben és a tanulószobán az ott lévő pedagógus döntési jogköre a mobil-eszközök használata.

 Amennyiben az előző pontban foglaltakat a tanuló megszegi: 1. Első esetben a pedagógus figyelmezteti a tanulót szóban, 2. Második esetben elveszi a tanuló telefonját, melyet a gyermek felnőtt képviselője vehet csak át az igazgatóhelyettesi irodában. 3. Harmadik esettől a tanuló megkapja a következő osztályfőnöki figyelmeztetési fokozatot írásban és a telefonját minden reggel tanítás előtt le kell adnia az igazgatóhelyettesi irodában és csak tanítás után veheti át újra.

  • A mobiltelefont és egyéb eszközöket a tanuló saját felelőségére hozza iskolába és használja, esetlegesen bekövetkező kárért az intézmény nem felel.
  • ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot, energiaitalt),
  • tanítási órák alatt nem rágózhatnak,
  • az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján,
  • úgy éljenek jogaikkal, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértsék, valamint másokat ne akadályozzanak jogaik gyakorlásában.
  • tiltott rasszista és egyéb gyűlöletet szító jelképeket NE használjanak.
  • az iskolában ne viseljenek testékszert, balesetveszély miatt műkörmöt
  • vigyázzanak az iskola felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen kezeljék, az általuk szándékosan okozott kárt térítsék meg.
  • észleléskor azonnal jelentsék a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket az ügyeletes tanárnak.

 

 

                                                              IV.          AZ ISKOLA MUNKARENDJE

  1. Az iskola éves munkarendjét a tantestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait az év kezdetekor kell meghatározni és rögzíteni az iskola munkatervében.

 

  1. A tanítás 800 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, sorakozzon az iskolaudvaron, majd fegyelmezett bevonulásután foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát.

 

  1. Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől - péntekig 6 00 órától, 19 30 óráig tart nyitva. Tanári felügyeletet szervezett foglalkozások idejére, az azon résztvevő tanulók számára 715 órától, 1700 óráig biztosítunk. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon – az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli eseti kérelem alapján.

 

 

 

 

  1. Iskolánk csengetési rendje:

 

Óra

Kezdődik

Vége

Szünet

1.

8.00

8.45

15 perc

2.

9.00

9.45

15 perc

3.

10.00

10.45

10 perc

4.

10.55

11.40

10 perc

5.

11.50

12.35

10 perc

6.

12.45

13.30

15 perc

7.

13.45

14.30

 

 

 Rövidített órák esetén:

 

Óra

Kezdődik

Vége

Szünet

1.

8.00

8.35

15 perc

2.

8.50

9.25

15 perc

3.

9.40

10.15

10 perc

4.

10.25

11.00

10 perc

5.

11.10

11.45

10 perc

6.

11.55

12.30

15 perc

7.

12.45

13.20

 

 

  1. A tanítási órák ideje: 45 perc.
  1. A tanulók az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) reggel 7.15. óra és 7.45. óra közötti időt, valamint, az óraközi szüneteket az első szünet kivételével - amely tízórai szünet -az ügyeletes nevelők utasítása szerint az udvaron, rossz idő esetén a folyosókon töltik, a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. A tanár ügyeleti rendet jól látható helyen ki kell függeszteni/.Ez alól kivétel,ha testnevelés óra előzte meg a szünetet.
  1. A jelzőcsengő megszólalásakor a tanulóknak az osztályterembe kell menniük, és ott fegyelmezetten kell várniuk a tanárt.

 

  1. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését percekben meghatározva az osztálynaplóba a tanár köteles bejegyezni. Az indokolatlanul később érkező tanuló 45 percnyi hiányzás után igazolatlan órát kap.

 

  1. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben a kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.

 

  1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és módja a következő: első sorban az elektronikus napló. A tájékoztatás iskolai szintű ügyekben az osztályfőnök, versenyek esetében a felkészítő szaktanár feladata. A tanuló közösség szóbeli tájékoztatásának fóruma az iskolagyűlés minden hónap utolsó hetében.

 

  1. Az elektronikus napló hozzáférésének módja: Az iskolatitkár minden szülő részére generál egy felhasználónevet és egy jelszót, melyet zárt borítékban az osztályfőnök az első szülői értekezleten átad a szülőknek (más esetben a szülő veheti át az iskola titkárságán). Ezen azonosítók segítségével a taksonyvezer.mozanaplo.hu URL-címen hozzáférhető a gyermek elektronikus ellenőrzője.

 

  1. A felszerelés hiány nem mentesíti a tanulót a számonkérés alól.

 

  1. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő írásbeli (ellenőrző könyvbe beírt, vagy elektronikus úton továbbított üzenet) kérésére, az osztályfőnöke, vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével, annak kilépőjével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását az igazgatóhelyettesek és az iskola igazgatója engedélyezheti

Tanulóink titkárságon kiállított igazolással hagyhatják el az intézményt.

 

  1. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

       -hetesek

  1. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése alapján a hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni.

A hetesek feladatai az alábbiak

  • Gondoskodnak a tanterem előkészítéséről a tanórákra (tábla, kréta, stb.).
  • A szünetben a termet kiszellőztetik.
  • Az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik.
  • Az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a jelenlévők létszámát és a hiányzó tanulók nevét.
  • Ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg, jelentik az igazgatóságnak.
  • Szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;
  • Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el.
  • Távozáskor leoltják a világítást.
  • Az utolsó óra után bezárják az ablakot.
  • Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.
  • A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi felelősségre vonás módjáról.
  • A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

 

 

  1. A tanulónak a tanóráról, vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői, vagy orvosi igazolással kell igazolni.
  1. A szülő egy tanévben legfeljebb három tanítási napot igazolhat. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni.
  2. A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét.
  3. A tanulónak a szülői, vagy az orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatnia, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán.
  4. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanár(ok) által megszabott határidőn belül.
  5. Az igazolt és igazolatlan hiányzások mértéke nem haladhatja meg a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) -ban foglaltakat. (együttesen maximum évi 250 óra, egy-egy tantárgyra vonatkozóan az éves óraszám 30 %-a)
  6. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén - gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a gyermekjóléti szolgálatot.

Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben összesen tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás.

 

  1. Tanulmányi kötelezettségek

 

Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7)

rendeletben meghatározott mértéket, azaz 250 tanítási órát.

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

  • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
  • hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy a osztályozó vizsgát tehet.

Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:

  • félévkor: január 15 - 20.
  • a tanítási év vége, valamint a javítóvizsgák ideje.

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

 

  1. Magántanulói jogviszony létesítésének, felmentési igények bejelentésének rendje

 

  • A szülő az iskola igazgatójához benyújtott írásbeli kérelmével kezdeményezheti a gyermeke számára a magántanulói jogviszony létesítését, valamint, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi - a jogszabályban meghatározottak szerint - kérheti gyermeke felmentését az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.
  • A szülő az írásbeli kérelemhez mellékelje az orvosi, illetve szakértői szakvélemény másolatát is. Az igazgató ebben az esetben a határozat meghozatalához kikéri a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét is.
  • A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.
  • A magántanuló, valamint az iskola kötelező tanórai foglakozások alól felmentett tanuló félévkor és a tanév végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról.
  • az Nkt. 45. § (6) szerint „Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.”
  • Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanulót, valamint az iskolai kötelező tanórai foglalkozás alól felmentett tanulót ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi tanulót. Az igazgató előzetes engedélyével részt vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon, igénybe veheti az étkezést, stb.
  • A sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló különleges gondozását (magántanulói jogviszony, egyéni továbbhaladás, egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alóli mentesítés, stb.) a szülő írásos kérésére a nevelési tanácsadási, a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleményében foglaltaknak megfelelően biztosítjuk. A törvényes képviselő kérheti a tanuló szakértői vizsgálatát, az igazgatóval egyeztetve.
  • A testnevelés tantárgy alól való felmentést csak szakorvosi igazolással lehet kérni. Eseti felmentést csak orvosi igazolással vagy ellenőrzőbe írt szülői kéréssel kaphat a tanuló.

 

  1. Az iskola tanulói étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfé az óraközi szünetekben szolgálja ki a diákokat, az ebédlő igénybevételére a csoportbeosztásnak megfelelően van lehetőség.

 

  1. Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az elektronikus napló.

 

 

  1. Napközis vagy tanuló szobai ellátásra minden tanuló jogosult.

Az alsós napközis csoportok átvétele tanítás után az órarendhez igazodva történik. A tanulókat alsó tagozaton a nevelőknek az osztályfőnökök adják át teljes felszereléssel. Felső tagozaton a tanuló köteles önállóan csatlakozni napközis vagy tanuló szobás csoportjához.

  • Ebédeltetés a 4., 5., 6., óra után az előre meghatározott csoportbeosztásnak megfelelően, nevelői felügyelettel zajlik.
  • Az ebédlőbe a csoportok sorakozva, fegyelmezetten mennek be. Lehetőleg a kijelölt asztalokhoz ülnek le, ott csendesen étkeznek, majd az ebédlőt rendben hagyják el, ügyelve az asztalok tisztaságára.
  • Szabadfoglalkozás időjárástól függően a szabadban történik. Ez idő alatt a tanuló köteles a nevelő közelében tartózkodni és onnan csak engedéllyel távozhat. (WC-használat, ruhanemű igazítás, ivás, délutáni egyéb foglalkozás stb. címén)
  • A kötött foglalkozások a tanteremben, illetve a testnevelés teremben történnek a nevelő által készített tanmenet alapján. A tanulók a foglalkozásokról csak szülői engedéllyel mehetnek egyéb iskolai foglalkozásokra. Ha ilyen írásbeli kérelmet nem hoztak otthonról, a tanuló nem hagyhatja el a napközis, vagy tanuló szobás termet. Amennyiben engedélye van a délutáni foglalkozásokhoz, a házi feladatot otthon köteles megírni, nem hivatkozhat arra, hogy nem ért rá a napköziben, vagy tanuló szobán. A tanulmányi foglalkozások alatt csendben, társainak zavarása nélkül köteles az aznapi feladatait elkészíteni, majd azt bemutatni a nevelőnek. A napköziből és tanuló szobáról csak úgy távozhat a házi feladat elkészítése nélkül, ha erre otthonról engedélyt kap. Ellenkező esetben a tanuló legfontosabb kötelessége a házi feladatok tanulmányi foglalkozások idején való elkészítése.
  • Az uzsonnázás a termekben történik. Ehhez a nevelőknek meg kell teremtenie a feltételeket: kézmosás, szalvéta-, és uzsonnaosztás.
  • A napközis térítési díjakat havonta előre, az iskola titkárságán kell befizetni készpénzben, vagy átutalással a bankon keresztül.
  • A Gyermekvédelmi törvény 21/B. § hatálya alá tartozó igénylőket normatív kedvezmény illeti meg, melynek mértéke a térítési díj 50-100%-a.
  • Ezen törvény hatálya alá tartozó tanulók szülei, anyagi felelősséggel tartoznak, az időben (2 nappal előre) be nem jelentett hiányzásból adódó, igénybe nem vett étkezések díjaira.
  • Az iskola az igénybe nem vett és legalább 2 nappal előre lemondott étkezésekre a díjakat túlfizetésként a következő hónapban elszámolja.
  • Tanuló szoba 14-16 óráig tart. A tanulószobás gyermek tanítás után 14 óráig a tanuló szoba kezdetéig az ügyeletes tanárral van és vele is ebédel.
  • A napközik 16 óráig tartanak. A tanuló a napközit vagy tanuló szobát korábban szülői kérelem alapján, az üzenő füzetben bejegyzett időpontban, a nevelő engedélyével hagyhatja el. Tanári ügyeletet 17 óráig biztosítunk.
  • A tanulók az iskola területén elkövetett rongálásért felelősséggel tartoznak (erkölcsi és anyagi felelősséggel)
  • Az a tanuló, aki a fenti házirendet nem tartja be, az iskolai házirendben foglalt összes nevelői és iskolavezetői felelősségre vonásban részesíthető.
  • A példamutató magatartású, kiemelkedő tevékenységet végző tanulók az iskolai házirendben felsorolt dicséretekben részesíthetők.
  • Az iskola házirendjét természetesen a délutáni foglalkozások idején is köteles betartani a tanuló.

 

  1. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
  • a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével léphet be, illetve tartózkodhat;
  • a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, melegítő) kell viselniük;
  • a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
  • a tornaterem és a tornatermi öltözők mindenkori felügyeletét a testnevelők vagy az ott foglalkozást tartó nevelők látják el.

 

  1. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket és pedagógusokat az iskola éves munkaterve határozza meg.

 

  1. A tanítási órák befejeződése után a tanuló köteles elhagyni az iskola területét és hazatérni. Amennyiben délutáni elfoglaltsága miatt ezt nem tudja megtenni, akkor a felsős napközis nevelőnél köteles jelentkezni, annak utasításait betartani a délutáni foglalkozásának megkezdéséig.

 

  1. A tanulók tantárgyválasztása

 

Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, eldönthetik a szülők, hogy gyermekük etikát, vagy hit- és erkölcstant tanul-e a következő tanévben. A pedagógiai programban meghatározott választható tantárgyak közül a kiskorú tanuló szülei minden év május 20-ig írásban adhatják le döntésüket az osztályfőnököknek.

 

  1. Az iskolába az újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatjale a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.

 

                                          V.          A TANULÓI JUTALMAZÁS, DICSÉRETEK

  1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.
  1. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban.
  1. Az iskolai jutalmazás formái:

Tantárgyi elismerés:

A tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért szaktanári dicséret, osztályfőnöki, igazgató helyettesi illetve igazgatói dicséret adható. Több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló, a  tanév végén nevelőtestületi dicséretben részesül, amelyet az anyakönyvbe és a bizonyítványba is be kell vezetni. Kistérségi, körzeti szintű versenyek 2. 3. helyezettjei igazgató helyettesi dicséretben részesülnek. A körzeti, kistérségi 1. helyezés illetve a megyei és országos szintű, vagy egyéb módon kimagasló eredmény esetén, igazgatói dicséret adható a tanév során és az év végén, a tanulók, nevelők és szülők közössége előtt.

 

az év tanulója” címet az a 8. osztályos tanuló nyeri el, aki 8 éven keresztül tanulmányi munkában, tanulmányi versenyen vagy közösségi munkában kiemelkedő egyéni eredményt ért el.

 

Sportteljesítmény elismerése:

Az egész tanévben folyamatosan zajló házi sportbajnokság állásáról folyamatosan tájékoztatni kell az iskola közösségét. A magas szintű sporteredmény jutalmazása  azonosan történik a tantárgyi elismerésekkel.

 „az év sportolója” címet az a tanuló vívhatja ki, aki egész évben kiemelkedő sporteredményeket ért el az iskola színeiben és az iskola jó hírnevét öregbítette.

  A „Jó tanuló, jó sportoló” címet az a tanuló kaphatja meg, aki egész évben kiemelkedő tanulmányi és sporteredményt ért el.

Talentum díj:

Iskolánk azon tanulója, aki abban a tanévben valamely, vagy akár több tantárgyból kimagasló versenyeredményt ért el, vagy sokoldalú tehetségével öregbíti iskolánk hírnevét, részesülhet a Talentum díjban.

 

 

Magatartás és szorgalom jutalmazása:

Az a tanuló, aki magatartásában és szorgalmában példás, a felnőttekkel és társaival udvarias és rendszerető, kötelességtudó, a közösségi életben aktív, kezdeményező, az alábbi jutalmazásban részesülhet:

  • (szak)tanári szóbeli és írásbeli dicséret,
  • 3 szaktanári dicséret esetén a gyermek igazgató helyettesi dicséretben részesül,
  • osztályfőnöki szóbeli és írásbeli dicséret,
  • 5 versenyért, vagy fellépésért illetve közösségi munkáért adott osztályfőnöki dicséret esetén a gyermek igazgatói dicséretben részesül.
  • igazgatói szóbeli és írásbeli dicséret, továbbá
  • 4. és 8. osztály végén tantestületi dicséret
  • az a 8. osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.
  1. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal ismeri el az intézmény. Tantestületi dicséret akkor adható, ha a tanulónak több tantárgyból kitűnő az eredménye vagy, ha valamilyen tantárgyból rendkívüli eredményt ér el. Tantestületi dicséret 1-8 évfolyamon adható.

 

 

                     VI.          A TANULÓK FEGYELMI FELELŐSSÉGRE VONÁSA

  1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit, folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend, illetve az illemkódex előírásait és tilalmait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmi felelősségre vonásban lehet részesíteni.
  1. Az iskolai fegyelmi felelősségre vonás formái:
  • szaktanári figyelmeztetés szóban,
  • szaktanári figyelmeztetés írásban,
  • osztályfőnöki figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki intés, vagy megrovás,
  • igazgató helyettesi figyelmeztetés,
  • igazgató helyettesi intés, vagy megrovás
  • igazgatói figyelmeztetés,
  • igazgatói intés, vagy megrovás,
  • fegyelmi tárgyalás

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

  1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

  • az agresszió, másik tanuló durva bántalmazása
  • a szándékos károkozás
  • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése
  • alkohol, drogfogyasztás
  • társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek
  • lopás, mások megalázása, zsarolása, életveszélyes fenyegetés
  • ezen túl mindazon cselekmények, melyek a Büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek

 A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai (a 2011. évi CXC törvény 58. § előírási szerint):

  • Szigorú megrovás
  • Kedvezmények juttatások csökkentése, illetve megvonása
  • Áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba
  • Eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korú diák esetén)
  • Kizárás az iskolából (nem tanköteles korú diák esetén)

A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet.

  1. A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott – gondatlan, vagy szándékos – károkozása esetén a Ptk. szabályai szerint kártérítésre kötelezhető a szülő.
  • Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.
  • Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről az igazgató javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére.

 

                      VII.          A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE

1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: szakkör, sportkör, tanfolyam, korrepetálás, könyvtár, tanulmányi kirándulás, múzeum, színház, mozi látogatások, iskolai, DÖK rendezvények. Ezen rendezvények csak pedagógus részvétellel szervezhetők és bonyolíthatók, de ezek költségét nem a fenntartó fedezi.

2. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

3. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői 13.45. óra és 16.45. óra között szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell.

4. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

5.A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

6. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

  1. Az iskolai munkaterv szerint szervezett kirándulásokon, iskolai kulturális rendezvényeken, évnyitón és évzárón minden tanulónak részt kell vennie. Indokolt esetben az osztályfőnök adhat felmentést.

 

  1. Az iskolai ünnepélyeken való részvétel minden tanuló számára kötelező.

 

 

  1. Tanítási idő után a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az iskola területén.

 

  1. A tanulók tagjai lehetnek iskolán kívüli egyesületeknek, szervezeteknek is szülői engedéllyel. Amennyiben ez az elfoglaltság érinti a gyermek iskolai elfoglaltságait, az osztályfőnököt is tájékoztatni kell.

 

       VIII.          A TANULÓK ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYON JOGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A tanulók tanítási órákon, szabadidős tevékenység ideje alatt előállított alkotásai vagyoni jogára az iskola nem tart igényt. A tanulók ezeket az alkotásokat hazaviszik. Amennyiben az iskola folyosói dekorációjához felhasználásra kerülnek, a tanulói jogviszony megszűnése után - kérelemre – az intézmény a tanuló részére visszaadja azokat, de értük felelősséget nem vállal.

 

 

                    IX.          AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA

  1. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja.

Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek felelősek:

  • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
  • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
  • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért.

  1. Az alábbi szaktermek használatához a szaktanár engedélye szükséges:
  • Tornaterem
  • Számítástechnikai terem
  • Ebédlő (tankonyha)
  • Iskola kert
  • Fizika – Kémia előadó
  1. A számítógépterem rendje a 2. számú mellékletben szerepel

 

  1. Az iskola tanulói az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.

 

  1. A tantermet és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra.

 

  1. Az intézmény helyiségei, az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján bérbe adhatók. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét.

 

  1. Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe, ha az nem gátolja az iskolai sportkör működését.

                                        X.          A TANULÓK SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGA

  1. Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő diákok szociális segélyben részesülhetnek.

A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről az Taksony Nagyközség Önkormányzatának Szociális és Népjóléti bizottsága jogosult.

 

  1. Az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket
  • azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,
  • az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,
  • arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez,
  • arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.

 

  1. Az ingyenes tankönyvhasználatra jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá.

 

  1. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.

 

  1. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

 

  1. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.

 

 

7.  Az ingyenes tankönyvhasználatra jogosult tanuló a tankönyveit köteles bekötni, annak állagát megóvni. Sem aláhúzással, sem sor kiemeléssel nem jelölheti ki a fontos részeket. Az okozott kárt megtéríteni köteles.

 

8.A tankönyvvásárláshoz biztosított állami támogatás felhasználásáról a hatályban lévő rendelet/törvény alapján az iskola vezetése dönt.

 

 

                                                                   XI.          EGYÉB RENDELKEZÉSEK

  1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje:

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja.

Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

  • fogászat: évente 2 alkalommal,
  • hallás és szemészeti vizsgálat: 2 évente 1 alkalommal,
  • általános szűrővizsgálat: évente 1 alkalommal,
  • a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,
  • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon.

Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján, szükség esetén.

  1. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00. óra és 16.00. óra között.

 

  1. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

 

  1. Az iskola területén az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.
  2. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi.
  3. Szándékos rongálást a tanulónak meg kell téríteni.
  4. Az iskolai rendezvények rendjét az iskolai munkaterv foglalja össze.

Iskolai rendezvénynek minősül:

  • Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, tanévzáró, ballagás)
  • Nemzeti ünnepek
  • Helyi rendezvények
  • Diák és sport napok
  • Iskolai kirándulások
  • Táborok
  • Nyílt napok
  • Egészségnap

 

                                                        XII.                    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Házirend  a … év … hó … napján életbe, s ezzel egyidejűleg a korábbi Házirend szabályai hatályon kívül kerülnek.

A dokumentum szerves mellékletét képezi az iskola Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata. Az abban foglaltakat a házirend szabályainak érvényesítése során kötelező figyelembe venni.

 

XIII.          Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék

A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola házirendjét az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a diák-önkormányzat vezetőjének aláírása.)

 

A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola házirendjét a Szülői Munkaközösség a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a szülői szervezet vezetőjének aláírása.)

 

 

A Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola házirendjét a nevelőtestület

a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

 

 

Kelt:

 

                                                               .................................................

                                                                                 igazgató

1.melléklet

                                                                                   XIV.          Illemkódex

  1. Iskolánk tanulója tisztán, rendezetten, ízléses külsővel jelenjen meg az iskolában.
  2. Kirívóan ne fesse haját, ne lakkozza körmét, ne használjon sminkszereket, ne viseljen egészségkárosító testékszereket, műkörmöt!
  3. Az intézmény valamennyi tanítóját, az iskola nevelőit és dolgozóját, valamint iskolatársait az első találkozáskor udvariasan, a napszaknak megfelelően köszöntse.
  4. Köszöntenie illik az iskola területén az ismeretlen felnőtteket is.
  5. Óraközi szünetekben úgy játsszon, vagy foglalja el magát, hogy ne zavarja társait. Kerülje a hangos, durva beszédet. Csengetésre gyorsan és csendesen sorakozzon.
  6. Vigyázzon a tisztaságra és a rendre, a berendezés épségére. Különös figyelemmel ügyeljen a mosdó tisztaságára. Ne szemeteljen, és ne menjen el a mások által elejtett szemét mellett sem.
  7. Az iskola dolgozóival és társaival legyen udvarias, figyelmes. Engedje előre az idősebbeket és a lányokat. Tudjon udvariasan üzenetet közvetíteni, véleményt nyilvánítani.
  8. Az ebédlőbe fegyelmezetten érkezzen, táskáját, kabátját az arra kijelölt helyre tegye.
  9. Az étkezéshez tisztán, rendezetten üljön le. A kulturált étkezés szabályait tartsa be (kés, villa, kanál használata).
  10. Kerülje a szélsőséges divatirányzatokat!
  11. Beszédmodora, viselkedéskultúrája ne váltson ki az iskolán belül és kívül megbotránkozást, ne rágózzon órán!
  12. Mutasson jó példát társainak!

 

 

Az illemkódex megsértése fegyelmező intézkedéseket vonhat maga után!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.melléklet

                                                                               XV.          Géptermi rend

 

1. A számítógépteremben jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását az igazgató engedélyezheti.

 

2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A gépterem helyiség áramtalanításáért a kijelölt személy a felelős.

 

3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a kijelölt személy a felelős.

 

4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS!

 

5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS!

 

6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik.

 

7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak a gépterem kezelője és a szervizek szakemberei végezhetnek.

 

8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni.

 

9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet.

 

10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak.

11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat.

 

12. Tilos:

  • a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni,
  • mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni.

 

13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt.

 

A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető.

 

 

A Tanműhely és Tankert használatának szabályai

 

 

 Tanműhely

  • a szakterembe csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók
  • az eszközök és szerszámok rendeltetésszerű használata csak szaktanár útmutatása alapján történik
  • az óra végén minden csoport köteles az eszközöket a helyére tenni, tiszta, rendezet termet hagyni maga után

A fentiek mellett az év elején ismertetett balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályok betartása minden tanulóra nézve kötelező.

 

Tankert

  • a szerszámos kamra használata során az eszközök mindig a kijelölt helyére kerüljenek
  • a tankert zárva tartása kötelező
  • a munkaeszközök rendeltetésszerű használata kötelező, a balesetek elkerülése érdekében
  • a Tankertben a közlekedés csak a kijelölt útvonalon történik
  • a növények épségére , ápolására , gondozására fokozottan ügyelni kötelező
  • csak akkor szedjük le a termést, ha érett
  • öntöző rendszer használata csak tanári felügyelet mellett történhet
  • a szomszédos kertek tulajdonosaival szemben be kell tartani a megfelelő udvariassági szabályokat
  • csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók a kertben

 

 

A fenti szabályok be nem tartása esetén az iskola házirendjében meghatározott fokozati érvényesek és a megfelelő fegyelmi eljárások alkalmazandók.

 

 

 

 

3.melléklet

Az osztályozóvizsga tantárgyankéni, évfolyamonkénti követelményei

 

Alsó tagozat:

NEMZETISÉGI NÉPISMERET 1-4. ÉVFOLYAM

 

1. évfolyam

A továbbhaladás feltételei: 

A tanév végére a tanulók legalább 3 népköltészeti alkotást (dal, rigmus, tánc, játék) tanuljanak meg. Legyenek alapvető ismereteik a tanult témakörökben. 

2. évfolyam

A továbbhaladás feltételei: 

A tanév végén tudjanak a tanulók minden műfajban egy művet kívülről és egyet elmesélni. A tanulóknak legyenek alapvető ismereteik a tanult témákban.

3. évfolyam

A továbbhaladás feltételei:

A tanulók ismerjenek néhány a családban és a lakóhelyükön előforduló foglalkozást, gyűjtsenek néhány ételreceptet, tudjanak konyhai eszközöket megnevezni, ismerjenek bútor- hímzésmintákat.

A népköltészet minden irodalmi műfajából tanuljanak meg egy művet kívülről, vagy tudják elmesélni, ismerjenek néhány táncmotívumot

4. évfolyam

A továbbhaladás feltételei:

A tanulók tudjanak beszélni a családon belüli együttélés mai és régi formáiról. Legyenek alapvető ismereteik a település lakóinak etnikai hovatartozásáról. Ismerjenek néhány családi- és egyházi ünnepet, egy mesét vagy mondát, irodalmi nyelven vagy nyelvjárásban, tudjanak egy verset (dalt), mondókát kívülről.

 

 

NÉMET NYELV ÉS IRODALOM (1-4)

Továbbhaladási feltételek (minimum követelmény vastagon szedve)

  1. évfolyam

1.Beszédértés és beszéd

Legyen képes a tanuló…

  • a német nyelven vezetett tanórát követni, a tanár utasításaira helyesen reagálni
  • rövid közléseket és egyszerű utasításokat megérteni és továbbadni
  • a tárgyalt témákban egyszerű mondatokat képezni (család, iskola, évszakok, ruházat, zöldség, gyümölcs, állatok, járművek)
  • 3-4 mondatot alkotni egy képpel kapcsolatban
  • határozott és határozatlan névelővel egyszerű mondatokat alkotni
  • a helyes kiejtésre figyelni

 

  1. Nyelvhelyesség, Irodalom
  • határozókat használni: itt, ott, elöl, hátul, fent, lent, jobbra, balra
  • mellékneveket mondatban alkalmazni: (fiatal-öreg, nagy-kicsi, sovány-kövér, gyors-lassú, hideg-meleg, színek)
  • 12-ig számolni
  • néhány mondókát, dalt előadni

 

2.   évfolyam

 

  1. Beszédértés és beszéd

Legyen képes a tanuló…

  • az utasításokat megérteni és továbbadni
  • a tárgyalt témákban röviden összefüggően beszélni képek segítségével
  • a tanult témákról egyszerű formában beszélni (család, iskola, …)
  • rövid szövegből kiemelni a fontos információt és tartalmát továbbadni
  • a helyes kiejtésre figyelni és kifejezően természetesen beszélni
  • elnézést kérni

 

  1. Olvasás és szövegértés

Legyen képes a tanuló…

  • szavakat, szószerkezeteket, ismert rövid szöveget biztonsággal olvasni
  • a helyes intonációra figyelni
  • egyszerűen megfogalmazott információkat a szövegben megtalálni
  • kérdésekre válaszolni
  • olvasást követően megértést igazoló feladatokat megoldani
  • egyszerű párbeszédeket, rövid szövegeket játékosan előadni

 

 

  1. Írás

Legyen képes a tanuló…

  • ismerni és használni a német ábécé betűinek írott alakjait
  • ismert szavakat és rövid, egyszerű mondatokat lemásolni
  • írásbeli munkáját önállóan és tetszetősen elvégezni

 

  1. Nyelvhelyesség, helyesírás

 

Legyen képes a tanuló…

  • az ábécét ismerni
  • szavakat ábécé sorrendbe állítani (első betűk alapján)
  • a hangokat és betűket megkülönböztetni
  • a tanult alapszókincsből szavakat helyesen leírni
  • a mondatkezdést és mondatzárást jelölni
  • a tanult szókincs körében a főnevek nagybetűs írására ügyelni
  • a megtanult elválasztási szabályokat alkalmazni
  • a kijelentő, kérdő, és felszólító mondatokat felismerni
  • szófajokat és feladataikat ismerni (főnév, ige, melléknév, számnév)
  • tőszámok 50-ig
  • ismert szövegek igéit jelen időben helyesen használni (E/3. T/3.)

 

 

  1.  

 

Legyen képes a tanuló…

  • néhány mondókát, verset elmondani
  • rövid epikai műveket, lírai alkotásokat tanári segédlettel olvasni
  • dramatikus játékokban társaival együtt részt venni

 

 

  1.  

 

  1. Beszédértés és beszéd

 

Legyen képes a tanuló…

  • információkat megérteni és közölni
  • élményekről helyes sorrendben élénken beszámolni
  • tárgyak, személyek, állatok fontos és jellegzetes tulajdonságait megnevezni
  • egyszerű kommunikációs szabályokat betartani
  • különböző szituációkban párbeszédet alkotni
  • olvasmány tartalmát továbbadni segédeszközök felhasználásával (kép, kérdések…)
  • történeteket, meséket játékosan előadni
  • helyes kiejtésre ügyelni, kifejezően, természetesen beszélni

 

  1. Olvasás és szövegértés

 

Legyen képes a tanuló…

  • ismert szöveget folyékonyan, kifejezően olvasni
  • egyszerű szövegből információkat kikeresni
  • egyes szövegrészekhez kérdéseket feltenni
  1.  

 

Legyen képes a tanuló…

  • alapszókincs szavait helyesen leírni
  • egyszerű képeket írott nyelvre átalakítani

               a képekhez szövegrészeket, mondatokat rendezni

               képeket sorrendbe rakni

               egy vagy több mondatot írni a képekhez

               egy megfelelő címet adni

  • egyszerű szöveget összeállítani (hirdetés, recept…)
  • kívánságot és felszólítást egyszerű formában kifejezni (kívánságlista, meghívó...)
  • párbeszédeket alkotni írásban (orvosnál, bevásárlás…)

 

  1. Nyelvhelyesség, helyesírás

 

Legyen képes a tanuló…

  • alapszókincs szavait helyesen leírni
  • elválasztási szabályokat alkalmazni
  • a megismert szófajokat és feladataikat felismerni (személyes névmás, ige, melléknév, számnév)
  • tőszámok 100-ig, sorszámok 20-ig
  • szófajokat helyesen alkalmazni
  • a főnév két esetét (alany, tárgy) egyes és többes számban helyesen alkalmazni
  • ismert szövegek igéit jelen időben helyesen alkalmazni
  • haben és sein segédigéket használni (E/1. E/3. T/3.)
  • szavakat szótárban megkeresni
  • szavakat ábécé sorrendbe állítani (második, harmadik betű után)

 

  1.  

 

Legyen képes a tanuló…

  • tanári segédlettel meghallgatni, olvasni verset, mesét, életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi műveket; képregényeket önállóan olvasni
  • egyszerű irodalmi műveket felismerni műfaji jellemzőik alapján (mese, vers, mondóka)
  • az egyes művekhez kapcsolódó szövegértési feladatokat megoldani
  • néhány szövegfajtát felismerni (elbeszélés, mese, fabula, vers)
  • németnyelvű szerzők műveit megismerni (Janosch, Guggenmos)

 

 

  1.  

 

  1. Beszédértés és beszéd

 

Legyen képes a tanuló…

  • élményekről és eseményekről érdekesen és pontosan beszélni
  • személyes élményekről összefüggően mesélni
  • a nyelvvel játékosan bánni, szituációkat élénken előadni
  • egyszerű folyamatokat, összefüggéseket következetesen, világosan bemutatni
  • egyszerű játékszabályokat megérteni és alkalmazni
  • párbeszédet alkotni

                              kapcsolatfelvétel (bemutatkozás, üdvözlés)

                              meghívás

                              kívánság, kérés, vigasztalás

                              egyetértés

                              elismerés

                              saját vélemény kifejezése

  • olvasmány tartalmát visszaadni
  • elkezdett történetet folytatni, befejezni
  • rövid szöveget szabadon előadni
  • gesztusokat, jelzéseket szóbeli közléssé formálni

 

  1. Olvasás és szövegértés

 

Legyen képes a tanuló…

  • folyékonyan, szöveghűen olvasni
  • szövegeket kritikusan szemlélni, véleményt alkotni
  • életkornak megfelelő szövegekkel kreatívan bánni

                              színpadi ábrázolás, bábjáték, szerepjáték

                              elbeszélő megváltoztatása

                              játék szavakkal, nyelvvel

                             

  • a szövegekből önállóan ismereteket elsajátítani
  • újságokból, folyóiratokból információkat szerezni

 

  1. Írás, írott nyelv

 

Legyen képes a tanuló…

  • írásbeli feladatokat önállóan és tetszetősen elvégezni (forma, áttekinthetőség)
  • személyes élményeket levélformában is kifejezni
  • képekhez mondatokat vagy rövid szöveget írni
  • mindennapi tevékenységekről írott formában is mesélni (asztalterítés, napirend..)
  • különböző szituációkban párbeszédeket írni (kórházban, zöldségesnél…)

 

  1. Nyelvhelyesség és helyesírás

 

Legyen képes a tanuló…

  • alapszókincs szavait helyesen leírni
  • alapszókincsből következtetni további szavak helyesírására
  • egyszerű szavakból és rövid mondatokból álló tollbamondás írása
  • szófajokat helyesen használni

                              főnevek nemét, számát felismerni

                              főnevet különböző esetekben  és számban (alany, tárgy, részes)helyesen használni

                              ismert szövegek igéit helyesen használni

                              haben és sein segédigéket, valamint  az egyszerű igék kijelentő mód jelen idejű alakjait használni

                              módbeli segédigék helyes használata

                              számnév

                              személyes névmások tárgyeste

  • szavakat megkeresni a szótárban
  • a tagadás formáinak felismerésére

 

  1.  

 

Legyen képes a tanuló…

  • tanári segédlettel meghallgatni, olvasni verset, mesét, életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi műveket; képregényeket önállóan olvasni, tartalmukat összefoglalni
  • magyarországi német és németnyelvű szerzők műveinek megismerésére
  • a különböző szövegfajtákat felismerni (rejtvény, vicc, képregény, vers, mese, szakszöveg, recept, játékszabály, útmutató …)
  • olvasmányok alapján a német nemzetiség hagyományainak megismerésére
  • egyszerű szókinccsel és kifejezésekkel a történetekben bemutatott témákról beszélni, játékos feladatokat megoldani
  • olvasmányai szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait megnevezni
  • történeteket, meséket játékosan előadni

 

 

Magyar nyelv- és irodalom

 

  1. osztályos minimumkövetelmények

A tanuló képes legyen

  • egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra;
  • meghallgatott vagy olvasott, rövid mese, történet elmondására irányított kérdések segítségével;
  • az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban (köszönés,
  • bemutatkozás, kérés, köszönetnyilvánítás)
  • magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására;
  • kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok – a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő néma és hangos olvasására;
  • másolásra: kötött és nyomtatott betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására;
  • a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak minimum 50 %-ban
  • szavak írására másolással: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül.
  • a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással.
  • legalább szótagolva olvasson szavakat, szószerkezeteket, rövid mondatokat

 

Memoriterek tanulása:

 2-3 mondóka, soroló, találós kérdés, népdal;

Legalább 2-3 versszakból álló műköltészeti alkotás, ismert költők verseiből.

                                                           

2. osztályos minimumkövetelmények

A tanuló képes legyen

  • ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására;
  • kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására;
  • a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre;
  • szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak egyben tartásával;
  • olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre;
  • tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott szöveg mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel;
  • 6-8 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával;
  • vers és a próza megkülönböztetésére
  • az ábécérend ismeretére,
  • hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben;
  • a hosszú hangok jelölésére az írásban;
  • Felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében.
  • Írása rendezett, a betűket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz
  • rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére, tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőké másolással.
  • Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűt ír.
  • a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben;
  • a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására;
  • a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint.

 

  • Memoriterek: Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok. Mesemondás.Petőfi Sándor Anyám tyúkja vagy 1 szabadon választott vers

3. o. osztályos minimumkövetelmények

 

  • Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal.
  • A feldolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása.
  • Ismert feladattípusok szóbeli és írásbeli utasításainak megértése.
  • Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek kifejező, hangsúlyos felolvasása felkészülés után.
  • - a megértés bizonyítása szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával;
  • megnevezni a szereplőket, azonosítani a történet idejét, helyszínét, cselekményelemek sorrendjét helyesen megállapítani;
  • Öt-hat mondatból álló elbeszélő fogalmazás írása felkészülés után, ismert témákban.
  • -a fogalmazás tagolására (bevezetés, tárgyalás, befejezés);

 

  • Egyéni tempójú, rendezett, tiszta íráskép. Az írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel.
  • Az igék, a főnevek és a melléknevek felismerése, megnevezése. A személynevek, állatnevek, a lakóhely nevének helyes leírása.
  • A begyakorolt szavak helyesírása a kiejtés szerint, a szóelemzés alapján. Egyszerű és összetett szavak elválasztása önállóan.
  • További 15-20begyakorolt szóban a j/ly helyes jelölése
  • Memoriterek tanulása:

irodalmi szövegből 3-4 összefüggő mondat vagy 1 szabadon választott 5-6 versszakból álló vers

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. osztályos minimumkövetelmények

 

A tanuló képes legyen

  • a feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására;
  • érthető, helyesen tagolt megfelelő beszédre
  • a memoriterek szöveghű előadására
  • ismeretlen szöveg esetében is fél oldal terjedelmű szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel;
  • a mondanivaló értelmes, lényegre törő megfogalmazása szóban;
  • olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal;
  • egy oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására,
  • a megismert mű által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel;

 

  • a szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával,

 

  • közös előkészítés után 8-10 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére a megadott témáról: elbeszélés, leírás vagy levél;
  • a fogalmazás tagolására (bevezetés, tárgyalás, befejezés);
  • az írásbeli munka javítására tanítói segítséggel;
  • a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben;
  • a j hang betűjelének helyes megválasztása 25-30 szótőben, jelölése a toldalékokban;
  • a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése;
  • a múlt idő jelének helyes használata;
  • az igekötő és az ige leírása a három tanult esetben,
  • a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja;
  • a keltezés egyszerű alakjának írása;
  • szavak elválasztása (kivéve az összetett szavakat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit);  
  • szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint,
  • a tanult szófajok toldalékos alakjainak írása;
  • a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével;
  • a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük helyes megválasztása;
  • írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával;
  • önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra;
  • a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára;
  • Olvasható, rendezett íráskép kialakítására

Memoriterek: 1 kortárs magyar költő szabadon választott versének elszavalása, Kölcsey Ferenc: Himnusz 1-3. versszaka

 

 

 

 

 

 Matematikából

 

  1.  

Gondolkodási módszerek alapozása

Követelmények

A tanuló:

– tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni

megnevezett vagy választott tulajdonság alapján;

– legyen képes a halmazok számosságának megállapítására;

– használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket;

– tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; állítások helyességét eldönteni;

– legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni, képezni adott

szabály alapján;

– egyszerűbb esetekben tudjon szabályjátékok és sorozatok szabályát szóban

megfogalmazni.

Számtan,algebra

Követelmények

A tanuló:

– tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk szerint;

– biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas

számkörben;

– használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket;

– képezzen adott szabály alapján növekvő és csökkenő számsorozatokat;

– ismerje a számok kéttagú összeg-és különbségalakjait húszas számkörben;

– ismerje fel a páros és páratlan számokat;

– tudja a számok szomszédait;

– tudjon hozzátevést, elvételt tevékenységgel elvégezni, a műveletet szóban

megfogalmazni;

– legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában;

– tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel.

Geometria, mérés

Követelmények

A tanuló:

– legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával;

– ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a

kört;

– használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket;

– tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot.

 

  1.  

Gondolkodási módszerek alapozása

  •  

A tanuló:

– tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani;

– tudjon halmazokat képezni adott tulajdonság alapján;

– nevezze meg kiválogatott elemek közös tulajdonságát;

– legyen képes összefüggések megfigyelésére, leolvasására, megfogalmazására;

– tudja állítások igazságát eldönteni, igaz állításokat fogalmazni;

– legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint;

– készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről, tegye igazzá behelyettesítéssel,

próbálgatással;

– ismerje a szöveges feladat megoldásának menetét;

– ismerjen fel és képezzen számsorozatokat adott szabály alapján;

– összetartozó elempárok keresése.

Számtan,algebra

Követelmények

A tanuló:

– tudjon tárgyakat meg- és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével;

– ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben;

– tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni 100-as

számkörben;

– találja meg a számok helyét a számegyenesen;

– ismerje fel a számok összegalakját, különbségalakját, kéttényezős szorzatalakját, és

hányados-alakját;( szorzás, bennfoglalás)

– tudja értelmezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as számkörben;

– végezze el az összeadást, kivonást, pótlást eszközhasználat nélkül 100-as

számkörben;

– ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet;

– ismerje a maradékos osztást;

– ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat;

– tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat.

Geometria, mérés

Követelmények

A tanuló:

– ismerje fel a téglalapot, négyzetet;

– tudjon létrehozni testeket, síkidomokat másolással;

– ismerje fel a testek tulajdonságait (élek, lapok, csúcsok);

– tudjon alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint;

– ismerje, használja a tanult szabványegységeket;

– végezzen gyakorlati méréseket a tanult szabvány mértékegységekkel;

– ismerje, használja helyesen a mérőeszközöket

 

  1.  

Gondolkodási módszerek alapozása

  •  

A tanuló:

– tudjon elhelyezni elemeket adott tulajdonságú halmazokba;

– ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát;

– állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot,

– tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni;

– tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni igazzá, hamissá, nyitott mondatok

igazsághalmazát megkeresni kis véges alaphalmazon;

– értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, tudja az adatokat lejegyezni, megoldási

tervet készíteni.

 

 

 

 

 Számtan,algebra

Követelmények

A tanuló:

– Tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 1000-es számkörön belül.

– Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint.

– Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni.

– Ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédait, tízesekre, százasokra kerekített

értékét.

– Tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást.

– Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal.

– Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás,

kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval).

– Becslést, ellenőrzést eszközként használja.

– Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén.

– Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus

alkalmazásával.

 Geometria, mérés

Követelmények

A tanuló:

– Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat.

– Tudjon előállítani síkidomokat, testeket tevékenységgel.

– Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések

során.

– Tudjon megoldani szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m,

dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc)

 

  1.  

Gondolkodási módszerek alapozása

Követelmények

A tanuló:

– tudja halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani;

– tudjon halmazokat képezni, kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni;

– legyen képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására;

– tudja eldönteni állítások igazságtartamát, igaz, hamis állításokat fogalmazni;

– tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát;

– ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát;

– tudjon folytatni számsorozatokat a felismert szabály alapján;

– tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban

 Számtan,algebra

Követelmények

A tanuló:

– tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül;

– helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint;

– tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni;

– ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait, tízesekre, százasokra,

ezresekre kerekített értékét;

– tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást;

– tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel;

– ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén;

– legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás,

kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás kétjegyű osztóval);

– becslést, ellenőrzést eszközként használja;

– tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus

alkalmazásával.

 Geometria, mérés

Követelmények

A tanuló:

– ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat;

– ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott

tulajdonságú alakzatokat;

– tudjon síkidomokat, testeket létrehozni adott feltételekkel;

– ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek száma);

– ismerje és önállóan használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati

mérések során;

– tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l,

dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) szám és szöveges feladatokat;

– tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét, területét.

 Valószínűségi játékok, statisztika

Követelmények

A tanuló:

– tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat;

– tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni;

– tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni, táblázatot, egyszerű grafikont

készíteni.

Kimeneti követelmények

A tanuló:

– legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, összehasonlítására;

– tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni

megnevezett vagy választott tulajdonság alapján;

– használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =);

– legyen biztos számfogalma a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül;

– helyesen írja, olvassa a számokat készségszinten;

– tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást a

10 000-es számkörben.

– tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal szóban;

– legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás,

kivonás, szorzás egyjegyű és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű és kétjegyű osztóval);

– tudja ellenőrizni a számítások helyességét;

– tudjon megoldani egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatot a

megoldási algoritmus alkalmazásával;

– ismerje fel, és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: négyszöget,

háromszöget, négyzetet, téglalapot és a kört;

– ismerje és használja a szabvány mértékegységeket gyakorlati mérések során, tudja

elvégezni az egyszerű átváltásokat (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml,

év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc);

– tudja megmérni, kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét, területét konkrét esetekben.

 

 

 

Környezet tantárgyból

 

 

Képességeinek megfelelően 2. osztály végén a tanuló:

 

- Tájékozódjon jól saját testén, tudja megnevezni főbb testrészeit.

- Tudja az irányokat helyesen használni. Ismerje és használja pontosan az „előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette” kifejezéseket.

- Ismerje az iskola nevét, annak helységeit, s azokat rendeltetésszerűen használja.

- Tudja elmondani saját lakcímét, szülei nevét.

- Ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok, évszakok nevét; azok helyes sorrendjét.

- Tudjon önállóan, saját szavaival beszámolni a napi időjárásról.

- Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit.

- Tudja megkülönböztetni az élő és az élettelen dolgokat.

- Ismerje fel a növények és az állatok legfontosabb részeit.

- Megfigyeléseiről tudjon szóban beszámolni, tapasztalatait tudja rögzíteni rajzban.

- Ismerje a mérőeszközöket és a mértékegységeket.

- Ismerje a fontosabb élelmiszercsoportokat, valamint ezek arányos fogyasztását egészsége érdekében.

- Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat.

- Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit.

- Tudjon ismertetni egyet a település hagyományai közül.

 

 

 

 

Képességeinek megfelelően 3. osztály végén a tanuló:

 

- Képes legyen írásban rögzíteni tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit.  Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról.

- Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra.

- Nevezzen meg a környezetéből néhány élőlényt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit, ismerje az életjelenségeket.

- Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Ismerje a betegség tüneteit.

- Tudjon megtervezni változatos, egészséges étrendet.

- Legyen képes használni a térképet

- Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit.

- Ismertessen egyet a település hagyományai közül.

- Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját.

 

 

Képességeinek megfelelően 4. osztály végén a tanuló:

 

- Keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat.

- Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon.

- Tudja az élőlényeket megfelelő csoportba besorolni; ismerje a csoportok fő jellemzőit.

- Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket.

- Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait.

- Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább.

- Ismerje fel a környező bolygókat.

- Tudjon irányokat meghatározni fő égtájak segítségével.

- Ismerje a domborzati formák jelölését a térképen.

- Találja meg lakóhelyét, valamint az ország nagy tájegységeit Magyarország domborzati térképén.

- Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között.

- Ismerje a környezettudatos szemlélet alapvető szabályait.

- Tudja alkalmazni a KRESZ alapvető szabályait.

- Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat, beszéljen szokásaikról, hagyományaikról.

 

 

Feljegyzés:

Ugyanez a követelményrendszer érvényes a kéttannyelvű osztályokban is, de bizonyos szakszavak és kifejezések ismerete németül szükséges.

 

 

Technika tantárgyból

 

1. évfolyam

• Tudjon hosszúságot, nagyságot összehasonlítani.

• Képlékeny anyagból egyszerű formák alakítása.

• A célnak megfelelő munkaeszköz használata.

• Nevezzen meg néhány az anyaghoz kapcsolódó foglalkozást.

• Tudjon papírt alakítani az eddig tanult módokon.

• Legyen képes a legegyszerűbb eszközök és szerszámok helyes és balesetmentes

használatára.

• Tudjon alaprajzot készíteni körvonalazással.

• Tudjon síkban egyéni elképzelés alapján építeni.

• Tudja a szülei foglalkozását.

• Ismerje az alapvető egészségügyi követelményeket, és azokat alkalmazza is a

mindennapi életben.

• Ismerje a lakás berendezési tárgyait és azok rendeltetésszerű használatát.

• Ismerje a célszerű takarékosság néhány szabályát.

 

2. évfolyam

• Legyen képes térben építeni.

• Ismerje a kicsinyítés, nagyítás fogalmát.

• A papír, textil, fa legfontosabb tulajdonságainak ismerete.

• A célnak megfelelő szerszámok kiválasztása, használata.

• A gyalogos közlekedés szabályainak ismerete.

• Higiénés szokások a táplálkozásban, öltözködésben.

• Ismerje a pénz szerepét (a családban).

• Legyen tisztában azzal, hogy mi hol kapható (bélyeg – posta, tej – ABC).

• Ismerjen néhány hulladékhasznosítási módot a gyakorlatban.

• Használja a népi hagyományok nyújtotta tapasztalatokat.

• Tartsa rendben a munkahelyét.

• Takarékos anyagfelhasználás.

 

3. évfolyam

• Egyszerű makett készítése.

• Ismerje és alkalmazza a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályait.

• Ismerje néhány élelmiszer élettani hatását.

• Tanúsítson érdeklődést a népi hagyományok iránt.

• Munkaeszközök megfelelő használata, védelme, megbecsülése, gondozása.

• Ismerje a lakás belső tereinek funkcióit.

• Baleset, betegség esetén tudja, mit kell tennie.

• Tudja a leggyakoribb betegségek megelőzésének módjait.

• A tiszta környezet iránti igény mind az iskolában, mind otthon.

• A háztartási munkát megkönnyítő szolgáltatások szerepe.

• Ismerjen fel néhány – a háztartásban nélkülözhetetlen – alapvető szerszámot, eszközt.

 

4.évfolyam

• A műszaki rajz leolvasásának ismerete.

• Alaprajz, nézetrajz készítése önállóan.

• Mérés centiméteres pontossággal.

• Rend, tisztaság megtartása munka közben.

• Munkaeszközök karbantartásának fontossága, gondozása.

• A lakás belső terei, azok funkciói.

• Önellátás otthon, iskolában, segítés.

• Ésszerű takarékosság idővel, pénzzel, energiával.

• A célszerű és takarékos anyagfelhasználás.

• Rend, tisztaság munka közben.

• Jártasság a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak alkalmazásában.

• Az egészséges életmód elemi szabályának ismerete.

• A teendők megnevezése egyes betegségeknél – a mentők telefonszáma.

• Ismerje a háztartásban használatos eszközök és gépek rendeltetését és használatát.

 

Értékelés 1-4.évfolyamon

Az értékelés szempontjai:

• Pontos, tiszta munka.

• Anyagok és munkaeszközök helyes, szakszerű, balesetmentes használata.

• Önálló munkavégzés a megadott területen.

• Környezetének rendbetétele, eszközökre való

 

Rajz tantárgyból

 

1.osztály

A tanuló:

- Ismerje a rajzeszközök sajátosságait, tudja azokat használni.

- A rendelkezésre álló felületet használja ki a kompozíció során.

- Legyen képes megfigyelés, emlékezet és fantázia után ügyesen kifejezni gondolatait.

- Legyen képes a tanult technikákat változatosan alkalmazni.

- Alkotásai szín- és formavilága legyen tudatos.

 

2.osztály

A tanuló:

– Tudja személyes élményeit megjeleníteni képi formában.

– Tudjon mintázni, gyurmával plasztikát létrehozni.

– Legyen képes egyszerű lenyomat készítésére.

– Tudjon szabályos vonal, folt és színritmusra épített sor- és terülő díszt alkotni.

– Legyen képes egyszerű báb tervezésére.

– Tudjon egyszerűbb tárgyakat rajzolni modellezés után.

– Legyen képes egyszerűbb tárgyak ábrázolására közvetlen szemlélet és emlékezet után.

 

3.osztály

A tanuló:

– Tudja, mi a kontraszt.

– Ismerje a fő- és mellékszíneket.

– Tudja a tempera és vízfesték jellemző fogásait alkalmazni.

– Tudjon valamely eseményt, élményt vizuálisan megjeleníteni.

– Legyen képes egyszerű bábokat tervezni, megalkotni.

– Gyermekkori sajátosságainak megfelelően tudjon jeleket felismerni, új jeleket alkalmazni a

közlekedés vagy tanulmányaihoz kapcsolódóan más területen.

– Ismerje lakóhelyének legalább egy nevezetes műalkotását.

– Tudja, mi a tájkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika.

– Legyen képes alkalmazni néhány kézműves-technikát.

 

4.osztály

A tanuló:

 

– Legyen képes személyes élményeik életkoruknak megfelelő szinten történő megjelenítésére képen és plasztikában.

– Legyen képes a valóság téri viszonyait rajzaiban takarással, feljebb-lejjebb helyezéssel,

nagyságviszonyuk érzékeltetésével kifejezni.

– Legyen képes tárgyak különböző nézeti rajzának elkészítésére.

– Ismerje a fő- és mellékszíneket, legyen képes a színek keverésére, a színárnyalatok

megkülönböztetésére.

– Tudja a látványnak megfelelően meghatározni a rajzlap helyzetét.

– Ismerkedjen meg lakóhelye, környezete művészeti emlékeivel, népművészeti hagyományaival.

– Igazodjon el a fontos jelekben, ábrákban, tudjon saját maga is jól értelmezhető jelet alkotni.

 

Értékelés 1-4.évfolyamon

Az értékelés szempontjai:

• Pontos, tiszta munka.

• Anyagok és munkaeszközök helyes, szakszerű, balesetmentes használata.

• Önálló munkavégzés a megadott területen.

• Környezetének rendbetétele, eszközökre való vigyázás.

 

Ének-zene tantárgyból 

 

 

1.osztály:

  • 10 népdal és gyermekdal előadása a kapcsolódó játékokkal emlékezetből.
  • A tanult zenei elemek (ritmus, dallam) felismerése tanítói segítséggel
  • A tanult ritmusgyakorlatok megszólaltatása segítséggel.
  • 1-2 többször hallott zenemű megnevezése segítséggel.
  • 3-4 fontosabb hangszer felismerése tanítói segítséggel.

 

2.osztály:

  •  
  • A tanult zenei elemek felismerése és megszólaltatása segítséggel.
  • A tanult ritmusgyakorlatok (5-6) megszólaltatása segítséggel
  • 5 tanult dal szolmizálása tanítói segítséggel.
  • 2-3 többször hallott zenemű felismerése segítséggel.
  • 3-4 fontosabb hangszer felismerése képe és hangszíne alapján.

3. osztály:

  • 15 népdal előadása emlékezetből.
  • A tanult zenei elemek felismerése és megszólaltatása.
  • 5-6 tanult ritmusgyakorlat megszólaltatása .
  • 5 tanult dal szolmizálása.
  • 3-4 többször hallott zenemű felismerése.
  • 4-5 fontosabb hangszer felismerése képe és hangszíne alapján.

 

4. osztály:

  • 20 népdal előadása emlékezetből.
  • A tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban.
  • Az alsó tagozaton tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről.
  • 10 egyszerűbb népdal szolmizálása.
  • 4-5 többször hallott zenemű felismerése.
  • 5-6 fontosabb hangszer felismerése képe és hangszíne alapján.

 

Testnevelés 1-4. évfolyam

 

  1. évfolyam
  • A testrészek megnevezése.
  • Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben.
  • A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete.
  • Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a célszerű eszközhasználat.
  • A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.
  • A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.
  • Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.
  • Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban.
  • Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása.
  • Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról.
  • Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

 

  1. évfolyam
  • Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása.
  • A medence középhelyzete beállítása.
  • A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk.
  • Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.
  • Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával.
  • Eszközök biztonságos és célszerű használata.
  • A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés.
  • Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása.
  • Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön.
  • A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.
  • Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban.
  • Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban.
  • A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése.
  • Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak.

 

  1. évfolyam
  • Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is.
  • A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete.
  • A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása.
  • Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.
  • A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása.
  • Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között.
  • Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.
  • A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése.
  • A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.
  • A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.
  • Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.
  • A tempóváltozások érzékelése és követése.
  • A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között.
  • A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása.
  • Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.
  • A sportjátékok alapszabályainak ismerete.
  • Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása.
  • Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.
  • Az önvédelmi feladatok céljának megértése.
  • Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.
  • A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása.
  • A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete.

 

  1. évfolyam
  • A levezetés helyének és preventív szerepének megértése.
  • Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.
  • Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel.
  • A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása.
  • Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is.
  • A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.
  • Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.
  • A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között.
  • A 3 lépéses dobóritmus ismerete.
  • A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban.
  • Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.
  • A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete.
  • Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése.
  • Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása.A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. Az önvédelmi feladatok céljának megértése.
  • Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan. Fejesugrással vízbe ugrás. Az uszodai rendszabályok természetessé válása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete.

 

 

Feljegyzés:

 

Kéttannyelvű osztályokban a tanuló értse a német nyelven elhangzott utasításokat.

 

 

 

Felső tagozat:

 

Magyar irodalomból

 

Magyar irodalom tantárgyból szóbeli és írásbeli vizsgát tartunk, melyek eredménye egyenlő arányban (50-50%) határozza meg az érdemjegyet.

Az érdemjegyeket a Pedagógiai Programban meghatározott százalékok szerint alakítjuk ki.

5. évfolyam

Témakörök:

Mesevilág

Magyar népdalok

Petőfi Sándor: János vitéz

Eredetmondák, teremtésmítoszok

Szemelvények híres írók ifjúsági műveiből

A görög mondavilág

 

Olvasmányok, szerzők:

Görög mondák: Daidalosz és Ikarosz,

La Fontaine: A holló meg a róka, Fehérlófia, Tündérszép Ilona és Árgyélus

Arany János: Családi kör

Petőfi Sándor: Egy estém otthon, Az alföld

Részletek:

Arany János: Rege a csodaszarvasról, a Bibliából

Jókai: Melyiket a kilenc közül

Molnár Ferenc: A Pál utcai Fiúk

A kisherceg

 

Fogalmak:

Népmese, tündérmese, fabula, csalimese, epika, párhuzam, költői túlzás, dal, líra, elbeszélő költemény, rím, betűrím, hasonlat, metafora, fordulat, leírás, megszemélyesítés, jellem, időmértékes verselés, életkép, szólás, tájlíra, refrén, jellemkép, eposz, irodalmi műnemek, műfajok, novella, regény, meseregény.

 

6. évfolyam

 

Témakörök:

A magyar mondavilág. A rege.

Toldi

Arany és Petőfi barátsága

Népballada

Műballada

Lúdas Matyi

 

 

Olvasmányok, szerzők

Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz,

Arany János: Válasz Petőfinek

Arany János: Toldi

Népballada: Kőműves Kelemen

Műballada: Vörösmarty Mihály: A buvár Kund, Arany János: A walesi bárdok

Gárdonyi: Egri csillagok

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

 

Fogalmak:

A monda, népmonda, novella, legenda, költői levél, elbeszélő költemény, mottó, ütemhangsúlyos verselés, időmértékes verselés, megszemélyesítés, hasonlat, metafora, életkép, konfliktus, szállóige, allegória, epizód, dal, ballada, románc, regény, történelmi regény, allegória

 

 

7. évfolyam

 

Témakörök:

A romantika

A reformkor irodalma

A népies – nemzeti irányzat

A szerelmi dal

Lírai önarckép és ars poétika

Az úti levél, mint műfaj

A tájleíró költemény

Az ütemhangsúlyos verselés

A közéleti líra

A történelmi regény

Az anekdota

 

Olvasmányok, szerzők

Heinrich Heine: Mint egy virág, olyan vagy…

Kölcsey Ferenc: Huszt, Himnusz,

Vörösmarty Mihály: Szózat

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…, Úti levelek, Reszket a bokor, mert; Szeptember végén, Nemzeti dal

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete

Balassi Bálint: Egy katonaének

Arany János: Szondi két apródja

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, Szent Péter esernyője, A Balóthy-domínium

Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram, A Reményhez

 

Fogalmak:

Romantika, reformkor, epigramma, himnusz, óda, úti levél, ütemhangsúlyos verselés, időmértékes verselés, elégia, közéleti líra, rapszódia, jelkép, regény, anekdota, adoma, karcolat, allegória, rím, napló.

 

 

8. évfolyam

 

Témakörök:

A nyugat vonzásában – egy folyóirat születése

Ady Endre

Móricz Zsigmond

Babits Mihály

Juhász Gyula

Kosztolányi Dezső

Tóth Árpád

Karinthy Frigyes

Tamási Áron

József Attila

Radnóti Miklós

„Modern Idők” - dráma és film

Irodalmi élet Magyarországon a háború után

Az ötvenes évek – görbe tükörben 1956-tól a rendszerváltásig

Rendszerváltás után

Tudomány és képzelet: a sci-fi

Múlt és jövő – a fantasy

 

Olvasmányok, szerzők:

 

Az említett költők versei

Móricz Zsigmond: A hét krajcár

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

Tamási Áron: Ábel a rengetegben

 

Fogalmak:

 

avantgárd, metonímia, monológ, műfordítás,  narrátor, naturalizmus, paródia, szakirodalom,  szimbolizmus, szimbólum, szinesztézia, szonett, szürrealizmus, utópia

 

Magyar nyelv

 

Magyar nyelv

 

Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgából áll.

Az írásbeli és szóbeli eredménye egyenlő arányban (50-50%) határozza meg az érdemjegyet.

Értékelés: a Pedagógiai Programban meghatározott százalékok szerint.

 

5. évfolyam

 

Témakörök:

A kommunikáció

Hang és betű

  • A beszélőszervek és működésük
  • A beszédhangok csoportosítása
  • Ábécé és betűrend
  • A magánhangzók, magánhangzótörvények
  • A mássalhangzók, mássalhangzótörvények

A magyar helyesírás alapelvei

A szavak alakja és szerkezete

  • Hangalak és jelentés a szavakban
  • A szavak szerkezete

Kommunikáció történet

  • Őseink beszéde
  • Hogyan beszél az emberiség?
  • Hogyan ír az emberiség?

 

Fogalmak:

ábécé, beszédhang, betű, betűrend, egyjelentésű szó, egyszerűsítés elve, ellentétes jelentésű szavak, hagyomány elve, hangrend, hangulatfestő szó, hangutánzó szó, illeszkedés, írásban jelölt teljes hasonulás,kiejtés elve, kommunikáció, magánhangzó, mássalhangzó, mássalhangzó-kiesés, mássalhangzó-rövidülés, részleges hasonulás, rokon értelmű szavak, szó, szóelemzés elve, többjelentésű szavak, zöngés mássalhangzók, zöngésség szerinti részleges hasonulás, zöngétlen mássalhangzók

 

 

6. évfolyam

 

Témakörök:

A kommunikáció

Szófajok

Az ige

  • Az igéhez járuló ragok
  • Az igemódok
  • Az igeidők

A névszók

  • Főnév
  • Melléknév
  • Számnév
  • Névmások

Az igenevek

  • Főnévi igenév
  • Melléknévi igenév
  • Határozói igenév

A határozószók

A viszonyszók

  • Névelő
  • Névutó
  • Kötőszó
  • Igekötő
  • Segédigék
  • Módosítószó

 

Fogalmak:

állatnév, általános névmás, anyagnév, beálló melléknévi igenév, befejezett melléknévi igenév, birtokos névmás, cím, csillagnév, egyedi név, folyamatos melléknévi igenév, főnévi igenév, gyűjtőnév, határozatlan névmás, határozói igenév, indulatszó, intézménynév, kérdő névmás, kölcsönös  névmás, kötőszó, márkanév, módosító szó, mondatszó, mutató névmás, névszó, segédige, személyes névmás, személynév, tulajdonnév, viszonyszók, visszaható névmás, vonatkozó névmás

 

 

7. évfolyam

 

Témakörök:

A kommunikáció

A szöveg

  • A szövegek kommunikációs szempontú csoportosítása
  • A szöveg szerkezete

Az egyszerű mondat szerkezete

  • Mondatrészek és szószerkezetek
  • Az állítmány
  • Az alany
  • A tárgy
  • A határozók
  • A mellérendelő és alárendelő szintagmák
  • A jelzők és a jelzős szerkezetek

 

Fogalmak:

ágrajz, alany, állandó határozó, állapothatározó, állítmány, állító mondat, birtokos jelző, bővített mondat, bővítmény, célhatározó, egyszerű mondat, eszközhatározó, értelmező jelző, felkiáltó mondat, felszólító mondat,  halmozott mondatrész, helyhatározó, időhatározó, jelző, képes helyhatározó, kijelentő mondat, mennyiségjelző, minőségjelző, módhatározó, mondat, mondatelemzés, mondatrész, óhajtó mondat, okhatározó, részeshatározó, számhatározó, szintagma, tagadó mondat, tagolatlan mondat, tagolt mondat, társhatározó, tőmondat

 

8. évfolyam

 

Témakörök:

A kommunikáció

  • Tömegkommunikációs műfajok

Összetett mondat

  • A mellérendelő és alárendelő mondat megkülönböztetése
  • A mellérendelő mondat fajtái
  • Az alárendelő mondat fajtái
  • Az idézés
  • Többszörösen összetett mondatok

A szöveg szerkezete

A szóalkotás

  • A szóösszetétel fajtái
  • A szóképzés
  • Ritkábban használt szóalkotási módok

A magyar nyelv története

  • A magyar nyelv eredete
  • A magyar szókincs eredete
  • A szókészlet rétegei napjainkban

 

Fogalmak:

alárendelő mondat, alárendelő szóösszetétel, bekezdés, cikk, csoportnyelvek, diáknyelv, egyenes idézet, főmondat, függő idézet, hír, idegen szavak, ikerszó, interjú, jelzős szóösszetételek, jövevényszók, kapcsolatos mellérendelő mondat, következtető mellérendelő mondat, köznyelv, magyarázó mellérendelő mondat, mellékmondat, mellérendelő összetett szavak, nyelv, nyelvcsalád, nyelvjárások, összetett szó, összetett mondat, riport, szóismétlés, szóképzés, szókincs, tételmondat, többszörösen összetett mondat, tudósítás, utalószó, választó mondat

 

Történelem

 

Történelem tantárgyból az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga eredménye egyenlő arányban (50-50%) határozza meg az érdemjegyet.

50%-tól:         elégséges

62,5%-tól:      közepes

75%-tól:         jó

87,5%-tól:      jeles

 

5. évfolyam

 

Témakörök:

A történelem forrásai

Az őskor

Az ókori kelet 4 állama

Az ókori Görögország

Az ókori Róma

A magyar nép története

 

Fogalmak:

Korszakok, korok, foglalkozás, életmód, eszközök, barlangrajzok, jégkorszak, adó, kutatóárok, lelőhely, horda, mágia, természetimádat, nemesítés, öntözéses földművelés

Városállamok, Gilgames, Hammurapi, ékírás, törvényoszlop, Ménész, írnok, rabszolga, többistenhit, balzsamozás, múmia, fáraó, piramis, hieroglifa, dravidák, árják, monszun, gyapot, kasztrendszer, hindu, lélekvándorlás, Buddha, Selyemút, Mennyei Birodalom, Nagy Fal, Első császár, iránytű, porcelán, selyem, cseréphadsereg, Biblia, Ószövetség, Újszövetség, Noé, tíz csapás, „Ígéret földje”

mítoszok, Olümpia, Trója, akhájok, Müniké, dórok, polisz, arisztokraták, démosz, demokrácia, katonaállam, spártai nevelés, görög – perzsa háborúk, Homérosz, Iliász, Odüsszeia, Hérodotosz, görög építészet, görög színház, népgyűlés, Akropolisz, Hellász, Hellen.

Romulus, Rémus, Szenátus, patríciusok, plebejusok, Forum Romanum, államformák, provincia, zsoldos hadsereg, légió, teljhatalom, Colosseum, evangélium, próféta, keresztények, barbárok.

Eredetmonda, csodaszarvas, nomád pásztorkodás, nagycsalád, nemzetség, világfa, táltos, vérszerződés, honfoglalás

+ rengeteg személynév, földrajzi név, időpont

 

 

6. évfolyam

 

 

Témakörök

Képek a középkori Európa életéből

Magyarország az Árpádok idején

A virágzó középkor Magyarországon

Az újkor kezdetén

 

Fogalmak

feudum, feudalizmus, inkvizíció, iniciálé, szent, ereklye, eretnek, zsinat, önellátó gazdálkodás, majorság, jobbágytelek, közös használatú részek, 2 és 3 nyomásos gazdálkodás, szügyhám, nehézeke, céh, manufaktúra, keresztes hadjáratok, Szerzetesrend, apát, regula, szpáhi, janicsár, mohamedán, iszlám, Korán, Bizánc, plébános, kalifa, Nagy Károly, Mohamed, Canossa, Frank Birodalom, Szentföld, román, gótikus, reneszánsz, humanizmus

800, 843, 622, 1054

kalandozások, Meseburg, Uusburg, Lehel, Bulcsú, Géza, István, Koppány, Szent István 3 törvénye, ispán, vármegye, tized, pogánylázadások, Szent László, Könyves Kálmán, trónviszályok, Pannonhalma, Tihany, Horvátország, Dalmácia, Anonímus, kancellária, II. András, Aranybulla 1222, Szent Erzsébet, IV. Bála, tatárjárás 1241-42, Muhi, Szabad királyi városok, III. András, 1301, Csák Máté, Árpád-ház, Anjou-ház, Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond, kapuadó, bányaadó, harmincadvám, árumegállító jog, királytalálkozó, ősiség, pallosjog, úriszék, kilenced, bandérium, personálunió, végvárak, mezővárosok, bányavárosok, Visegrád, Buda, Körmöcbánya, Selmecbánya, Nagybánya, Besztercebánya, Hunyadi János, hosszú hadjárat, 1443-1444, kormányzó, V. László, Rigómező, Nándorfehérvár, 1456, Hunyadi Mátyás, füstadó, zsellér, corvinák, parasztháború, Dózsa György, II. Lajos,  1521, Tomori Pál, Mohács, 1526, földrajzi felfedezések, indiánok, rabszolga-kereskedelem, Vasco da Gamma, Kolumbusz Kristóf, 1492, Magellán, reformáció, 1517. okt. 1. , Luther Márton, Kálvin János, vallásbéke, protestáns, református, evangélikus, unitárius, ellenreformáció, barokk, VIII. Henrik, anglikán egyház, egyeduralom, polgárháború, Crommvell, a „Napkirály”

a váradi béke 1538, 1541, végvárak-várháborúk, Temesvár, Eger, Kőszeg, Szigetvár, Buda, Drégely, 1532, 1541, 1552, 1566

Bocskai felkelés, 1604-06, Bécsi béke 1606, 1686, 1703-11, 1707, Rákóczi Szabadságharc, ónodi országgyűlés, szatmári béke.

 

7. évfolyam

 

Témakörök:

A polgári átalakulás kora

Magyarország a XVIII. sz-ban

A polgárosodás kezdetei Magyarországon

  • A reformkor
  • Forradalom és szabadságharc Magyarországon

A nemzetállamok kora

A dualizmus kora

Az első világháború

 

Fogalmak:

felvilágosodás, Függetlenségi  Nyilatkozat 1776, 1783, hatalommegosztás elve, rendi gyűlés, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, alkotmányos királyság, jakobinus diktatúra, Napóleon, polgári törvénykönyv, népek csatája Lipcse 1823, 1815 Waterloo, Szent Szövetség, 1. ipari forradalom újításai, gyáripar, szabad verseny, géprombolás, sztrájk, városiasodás

magyar kancellária, III. Károly, Pragmatica Sanctio, betelepítés, nemzetiségi arány, Mária Terézia, kettős vámrendelet, úrbéli rendelet, eü.-i és tanügyi rendelet, II. József, türelmi rendelet, jobbágyrendelet, Martinovics mozgalom, 1795. Vérmező

reformmozgalom, Széchenyi István, Hitel, Világ, Stádium, lánchíd, konzervatívok, maradiak, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, 1844, nyelvújítás, Kossuth Lajos, Védegylet, 12 pont, áprilisi törvények, Honvédelmi Bizottmány, Pákozd, Schwechát, az udvar 3 támadása, Bem József, tavaszi hadjárat, olmützi alkotmány, Függetlenségi Nyilatkozat  1849. ápr. 14., világosi fegyverletétel, aradi vértanúk, 1849. okt. 06.

É – D polgárháború (1861-65), olasz egység, német egység, balkáni nemzetállamon, parlamentáris kormányzás, alkotmányos jogok, a 2. ipari forradalom újításai, gyarmatosítások, passzív ellenállás, kiegyezés, gazdasági felzárkózás, kivándorlás

monopólium, tőkekivitel, antant, hármas szövetség, Szarajevói merénylet, Ferenc Ferdinánd, keleti, nyugati front, állóháború, bolsevik hatalomátvétel, békeszerződés, békefeltétel

 

8. évfolyam

 

Témakörök:

A világ a XX. század húszas és harmincas éveiben

Magyarország a két világháború között

A második világháború. Hazánk a II. világháborúban

A globalizálódó világ

Magyarország története 1945-től napjainkig

Állampolgári ismeretek

 

Fogalmak:

békeszerződések, területi és hatalmi átrendeződés, Népszövetség, szélsőbaloldal, szélsőjobboldal, parlamentáris demokrácia, fasiszta diktatúra, gazdasági világválság, proletárdiktatúra, tervgazdálkodás, személyi kultusz, „gulágok”, antikomintern paktum, spanyol polgárháború

őszirózsás forradalom, Vix- jegyzék, tanácskormány, Vörös hadsereg északi hadjárata, vörösterror, fehérterror, Horthy-korszak, trianoni béke, bethleni konszolidáció, földreformtörvény, revízió, szélsőjobboldal, győri program

megnemtámadási szerződés, radar, balkáni háború, afrikai hadműveletek, tengeri fölény, sztálingrádi csata, teheráni értekezlet, második front, első bécsi döntés, második döntés, „hintapolitika”, voronyezsi katasztrófa, Gestapo, haláltáborok, holokauszt, jaltai és potsdami értekezlet, atombomba, ENSZ, BT, hatalmi átrendeződés, KGST, NATO, képpólusú világ, hidegháború, vasfüggöny, SALT- szerződés, el nem kötelezett országok, keleti tömb felbomlása, európai integráció, Közös Piac, Európai Unió, Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Bizottság, euró, globalizáció, globális problémák, népességrobbanás, terrorizmus

Ideiglenes Nemzetgyűlés, - Kormány, párizsi békeszerződés, ÁVO, ÁVH, Rákosi-rendszer, Rajk-per, munkatábor, internálótábor, „puha diktatúra”, rendszerváltás

 

 

 

 

Természetismeret 5. osztály

 

 

ÉLET A KERTBEN AZ ŐSZI KERT

Évszakok a kertben

A növények életfeltételei

Az őszibarackfa, a szilvafa rokona

Unokáinknak ültetjük

A szőlő

A paprika

A káposztafélék

ÁLLATOK A HÁZBAN ÉS A HÁZ KÖRÜL

Hűséges társunk, a kutya

A házisertés

A szarvasmarha

A házityúk

A házi veréb és a füstifecske

A házi légy

TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRKÉPEN

Az alaprajztól a térképig

Irányok, távolságok a valóságban és a térképen

Miről mesél a domborzati térkép?

A közigazgatási térkép

Útitársunk, a térkép

A Föld, ahol élünk

A FÖLD ÉS A VILÁGEGYETEM

Pillantás a világűrbe

Otthonunk, a Föld

Égi kísérőnk, a Hold

Az örök nyártól a jégvilágig

A levegő felmelegedése

A szél és a csapadék

Az éghajlat és módosító tényezői

Tájékozódás hazánk éghajlati térképein

ÉLET A KERTBEN A TAVASZI KERT

Megjött a tavasz

A vöröshagyma

A tulipán

A burgonya

A talajlakó földigiliszta

Csigák a kertben

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK

Felszín alatti vizek

Folyóvizek

A forrástól a torkolatig

Hazánk tavai

 

Feljegyzés:

Ugyanez a követelményrendszer érvényes a kéttannyelvű osztályokban is, de bizonyos szakszavak és kifejezések ismerete németül szükséges.

 

 

Természetismeret 6. osztály

 

A VIZEK ÉS VÍZPARTOK ÉLŐVILÁGA

A sokszínű vízivilág

A nyílt víztől a part felé

Növények a vizek partján

Az állóvizek aljzatán

A vizek ízeltlábúi

Az úszás mesterei

Gerincesek a vízben és a vizek partján

Élet a vizek körül

HEGYVIDÉKEK, DOMBVIDÉKEK

A hegyek születése

A vulkánok

A külső erők felszínformálása

A földkéreg építőanyagai

Megfigyelések, vizsgálódások

Kőzetkalauz

Hegyvidékeink

Élet a hegyvidékeken

Dimbes-dombos Dunántúl

Termesztett növények a csapadékos tájakon

AZ ERDŐ ÉLETKÖZÖSSÉGE

Az erdő és lombhullató óriásai

Az örökzöldek világa

Rovarok az erdőben

Madarak a lombok között

Fényben és árnyékban

A cserjék rejtekén

Az erdő gombái

Nagyvadak az erdőben

Rágcsálók és ragadozók

ALFÖLDI TÁJAKON

Alföldjeink

Az alföld tengersík vidékén

Szántóföldi növények

Gyomnövények, gyógynövények

Rovarok és rovarevők

A mező terített asztalánál

Élet az alföldeken

TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM

Gazdasági ágazatok és kapcsolataik

Települések és kapcsolataik

A városi élet

Az ország szíve, Budapest

 

Feljegyzés:

Ugyanez a követelményrendszer érvényes a kéttannyelvű osztályokban is, de bizonyos szakszavak és kifejezések ismerete németül szükséges.

 

 

Testnevelés

 

5. évfolyam

Természetes és nem természetes mozgásformák

  • Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában.
  • 810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása.
  • A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete.
  • A
  • A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete.

 

 

Úszás és úszó jellegű feladatok

  • Választott úszásnemben készségszintű vízbiztos, folyamatos úszás.
  • Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása.
  • Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben.

 

Sportjátékok

  • A sportjátékok technikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban.
  • Törekvés a játékelemek pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.
  • A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása.
  • Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban.
  • Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában.

 

Atlétika jellegű feladatok

  • A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása.
  • A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően.
  • A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően.
  • A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása.
  • A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében.
  • Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete.

 

Torna jellegű feladatok

  • A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett.
  • A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása.
  • A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett.
  • A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása.
  • A balesetvédelmi utasítások betartása.
  • Segítségnyújtás a társaknak.

 

Alternatív környezetben űzhető sportok

  • A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása.
  • A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata.
  • A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete.
  • A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása.
  • A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon.

 

Önvédelmi és küzdőfeladatok

  • Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra.
  • Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása.
  • A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása.
  • Jártasság néhány önvédelmi fogásban.
  • A test-test elleni küzdelem vállalása.
  • Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása.
  • Mások teljesítményének elismerése.
  • A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés.
  • A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. évfolyam

Természetes és nem természetes mozgásformák

  • A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása.
  • Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában.
  • A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása.
  • 810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása.
  • A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete.
  • A
  • Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása.
  • A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete.

 

Sportjátékok

  • A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban.
  • Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.
  • A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása.
  • Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban.
  • Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában.

 

Atlétika jellegű feladatok

  • A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása.
  • A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően.
  • A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően.
  • Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával.
  • A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása.
  • A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében.
  • Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete.
  • Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában.

 

Torna jellegű feladatok

  • A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett.
  • A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása.
  • A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett.
  • Talaj-, illetve gerenda/lengőgyűrű gyakorlat önálló összeállítása.
  • A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása.
  • A balesetvédelmi utasítások betartása.
  • Segítségnyújtás a társaknak.

 

Alternatív környezetben űzhető sportok

  • A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása.
  • A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata.
  • A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete.
  • A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása.
  • A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon.

 

Önvédelmi és küzdőfeladatok

  • Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra.
  • Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása.
  • A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása.
  • Jártasság néhány önvédelmi fogásban.
  • A test-test elleni küzdelmet vállalása.
  • Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása.
  • Mások teljesítményének elismerése.
  • A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés.
  • A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.

 

7. évfolyam

Természetes és nem természetes mozgásformák

  • Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában.
  • Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság.
  • Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.
  • Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete.
  • Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek.
  • A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság.
  • Az eddig elsajátított relaxációs technikák, és a képtudati, szimbolizációs folyamatok összekapcsolása.

 

Sportjátékok

  • Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet.
  • Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában.
  • A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása.
  • A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése.
  • A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása.
  • Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése.
  • Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban.

 

Atlétika jellegű feladatok

  • Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása.
  • Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően.
  • Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben.
  • Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása.
  • A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete.

 

Torna jellegű feladatok

  • A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban.
  • Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban.
  • A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon.
  • Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő végrehajtása.
  • Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában.

 

Alternatív környezetben űzhető sportok

  • Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik területén.
  • Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása.
  • A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság.
  • A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése.
  • A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában.
  • A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása.

 

Önvédelmi és küzdőfeladatok

  • A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása.
  • A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal.
  • Állásküzdelemben jártasság.
  • A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása.
  • A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása.
  • A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.

 

8. évfolyam

 

Természetes és nem természetes mozgásformák

  • Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában.
  • Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság.
  • Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére.
  • Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete.
  • Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek.
  • A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság.
  • Az eddig elsajátított relaxációs technikák, és a képtudati, szimbolizációs folyamatok összekapcsolása.

 

Sportjátékok

  • Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet.
  • Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában.
  • A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása.
  • A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése.
  • A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása.
  • Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése.
  • Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban.

 

Atlétika jellegű feladatok

  • Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása.
  • Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően.
  • Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben.
  • Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása.
  • A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete.

 

Torna jellegű feladatok

  • A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban.
  • Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban.
  • A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon.
  • Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő végrehajtása.
  • Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában.

 

Alternatív környezetben űzhető sportok

  • Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik területén.
  • Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása.
  • A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság.
  • A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése.
  • A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában.
  • A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása.

 

Önvédelmi és küzdőfeladatok

  • A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása.
  • A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal.
  • Állásküzdelemben jártasság.
  • A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása.
  • A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása.
  • A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.

 

 

  •  

 

  • 5. évfolyam:
  • ☺ Népi építészet anyagai, egyszerű technikái
  • ☺ Tér egyszerű eszközökkel történő lehatárolása, tagolása.
  • ☺ Személyes élmények, érzelmek hangulati kifejezésére változatos síkbeli és
  • 32
  • térbeli alkotás létrehozása.
  • ☺ Kompozíciós megoldások tudatos választása
  • ☺ A grafika, a festészet, a szobrászat és az építészet legfőbb jellemzői, ezekre
  • példát mondani.
  • MVÉSZETTÖRTÉNET
  • skor és az ókor művészete. Jellemzői. Tudjon a tanuló ezen történeti korokról
  • 2-2 példát mondani az építészet, szobrászat, festészet területérl.
  • 6. évfolyam:
  • ☺ Tudjon a tanuló időben időben zajló történetet képsorozattal ábrázolni, értse meg ennek
  • alapvetszabályait.
  • ☺ Legyen képes a kompozíciós megoldások és anyagok kifejező hatásának
  • felismerésére.
  • ☺ Tudjon festmény, grafika, plakát, épület, szobor, tárgy esetében a formai jegyeket szóban
  • leírni, összehasonlítani.
  • ☺ Tudjon adott látványt, modellt konkrét szempontok alapján megfigyelni, meglátását
  • rajzban és szóban megfogalmazni.
  • MVÉSZETTÖRTÉNET
  • Román, gótika, reneszánsz korának legfbb jellemzi, kapcsolatok. Tudjon a tanuló ezen mv.
  • történeti korokról 2-2 példát mondani az építészet, a szobrászat, a festészet területérl.
  • 33
  • 7. évfolyam:
  • ☺ Hetedik évfolyam végén legyen a tanuló képes egyéniségének megfelelő kompozíciók
  • készítésére szabadon választott formai és technikai megoldásokkal. Ismerje fel a
  • kompozíciók jelentségét a képek világában.
  • ☺ A külső és belső tér. A térhatás szerepe a térélményben.
  • ☺ A nézőpont, az arányok, a karakter.
  • ☺ Síkbeli formák és tömegek.
  • ☺ Fény és árnyék. Önárnyék, vetett árnyék.
  • ☺ Tudjon értelmes, működést magyarázó rajzokat készíteni.
  • MVÉSZETTÖRTÉNET
  • Barokk, klasszicista, romantika korának legföbb jellemzi.
  • 8. évfolyam:
  • ▪ A tanuló legyen jártas rajz és színbeli tanulmányok készítésében, értelmező eljárások
  • alkalmazásában.
  • ▪ Ismerje és tudja feladatban ábrázolni a legfontosabb térábrázolási konvekcíókat.
  • ▪ A tömegkommunikáció szerepe, hatása és legfontosabb formái (könyv, sajtótermék,
  • plakát, foto, film, TV, rádió)
  • ▪ A fény, a tónus, a színfokozatok, a színek térhatása az önálló értelmezés, kifejezés,
  • lehetségeinek tükrében.
  • ▪ A díszítés funkciója
  • ▪ Az öltözködés és tárgykultúra.
  • ▪ Az egyéni stílus. Az öltözék mint üzenet.
  • MVÉSZETTÖRTÉNET
  • XX. sz. mvészete. - stílusirányzatok. Ismerje fel és tudja jellemezni a mvészettörténet
  • nagy stíluskorszakait és formajegyeit egy- egy épület, tárgy formáján keresztül.

 

 

  • nyelv

 

  • Angol nyelv tantárgyból az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és szóbeli vizsga eredménye egyenlő arányban 50-50%-ban határozza meg az érdemjegyet.
  • Az érdemjegyeket a Pedagógiai Programban meghatározott százalékok szerint alakítjuk ki.

 

  • 5. évfolyam
  •  
  • Témakörök, szókincs:
  • Üdvözlés, bemutatkozás, barátunk bemutatása. Osztályterem tárgyai. Órai utasítások.
  • Színek, családtagok, időjárás, ételek, állatok, foglalkozások, a hét napjai, hónapok, számok 1-100-ig, egyszerű melléknévpárok, az óra, dátum, napirend, ruházat, család, születésnap
  • Mindennapi cselekvések igéi, egy nap elmesélése.
  •  
  • Nyelvtani ismeretek:
  • névelő, főnevek többes száma, elöljárószók
  • Egyszerű jelen idő: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Egyszerű jelen idő: ’to be’ ige használata kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Can segédige használata: kijelentő mondatok, kérdések, rövid válaszok
  • ’There is, There are’ szerkezet
  • birtoklás kifejezése az angol nyelvben: kijelentő, tagadó mondatok
  • sorszámnevek
  •  
  •  
  • 6. évfolyam
  •  
  • Témakörök, szókincs:
  • Lakás, szobák, bútorok, ételek, italok, beltéri és kültéri tevékenységek, sportok, iskolai tantárgyak, testrészek, megjelenés, szünidős tevékenységek, egészség, betegség
  •  
  • Nyelvtani ismeretek:
  • Egyszerű jelen idő: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Egyszerű jelen idő: ’to be’ ige használata: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Folyamatos jelen idő: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Can segédige használata: kijelentő mondatok, kérdések, rövid válaszok
  • birtoklás kifejezése az angol nyelvben: kijelentő, tagadó mondatok
  • Ismétlődő, mindennapi cselekvések igéi, időhatározószavak használata.
  • Egyszerű múlt idő: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Egyszerű múlt idő: ’to be’ ige használata: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Megszámlálható és megszámlálhatatlan, some, any, much, many
  •  
  •  
  • 7. évfolyam
  •  
  • Témakörök, szókincs:
  • Sportok, sporteszközök, közlekedés, nagyvárosi élet, élet a kisvárosban, útbaigazítás, tájékozódás, házi munka, vásárlás, iskolai utazás, kirándulás szervezése,
  •  
  • Nyelvtani ismeretek:
  •  
  • Egyszerű jelen idő és a ’to be’ ige használata: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Folyamatos jelen idő és a ’to be’ ige használata: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Egyszerű múlt idő::kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok, rendhagyó igék használata
  • Egyszerű jövő idő: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Határozott, határozatlan névelők használata
  • Birtokos névmások
  • Felszólítás, tiltás
  • Melléknév fokozása, összehasonlítás: as…as
  • Will
  • Kötelezettségek, tanácsok: must, mustn’t, don’t have to
  •  
  •  
  • 8. évfolyam
  •  
  • Témakörök, szókincs:
  • Érzelmek, tanácsadás, egyetértés, egyet nem értés, környezetvédelem, számítógép, barátság, személyiség, jellemzés, szórakozás, mozi, filmek, TV, zene,
  •  
  • Nyelvtani ismeretek:
  •  
  • Egyszerű jelen idő és a ’to be’ ige használata: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Egyszerű jelen idő::kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Folyamatos jelen idő: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Egyszerű múlt idő: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Egyszerű és folyamatos múlt idő egy mondatban
  • Folyamatos múlt idő: ’to be’ ige használata: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Befejezettjelen idő: kijelentő, tagadó, kérdő mondatok; rövid válaszok
  • Used to
  • Segédigék használata: should, might, tanácsadás
  • Passzív szerkezet

 

 

Osztályozó vizsga követelmények, földrajz, 7-8. évfolyam.

7. évfolyam

A folyamatosan változó bolygó és környezet

A földövek és méreteik, a kőzetöv és a kőzetlemezek felépítésének megismerése.

Geológiai (belső) erők megnyilvánulásainak megértése a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával. Tájékozódás a földtörténeti időben.

Éghajlati alapismeretek

Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők érvényesülése, az éghajlat övezetességét kialakító tényezők; éghajlati diagram olvasása.

Afrika természetföldrajza

Afrika domborzata és tájai.

Afrika társadalomföldrajza

Emberfajták, népek és kultúrák találkozása. A népességrobbanás, a fiatal népesség és következményei. A trópusi mezőgazdaság változatos formái (trópusi ültetvényes és kezdetleges kapás).

Egyiptom: az ősi kultúra és a globális világ ellentmondásai.

Amerika természetföldrajza

Észak-, dél- és közép-amerikai tájtípusok összehasonlító elemzése.

A természetföldrajzi övezetesség, az É-D-i nyitottság és K-Ny-i zártság következményeinek, veszélyhelyzeteinek felismerése. Az aszimmetrikus vízgyűjtő terület következményei.

Amerika társadalomföldrajza

A földrész népességföldrajzi tagolódásának megismerése; a népességkeveredésből fakadó társadalmi-gazdasági előnyök, hátrányok. A népességkoncentrációk, a település-együttesek, az agglomerációs zóna kialakulási folyamata.

Amerika országföldrajza

Amerikai Egyesült Államok, mint világgazdasági vezető hatalom; Brazília, mint gyorsan fejlődő ország. Mexikó.

Ázsia természetföldrajza

A „legek” földrésze: óriástájak és szerkezeti egységek, változatos éghajlat és termőföldhiány, vízbőség és vízszegénység kontrasztja.

Belső-ázsiai sivatagok: kontinensbelseji zárt fekvés következményei.

Monszun vidék és terület: a kialakító okok összehasonlítása a forró és a mérsékelt övezetben, jellemzésük.

Ázsia társadalomföldrajza

Népek és kultúrák jellemzőinek, népességkoncentrációk kialakulási okai és következményei. Az ősi kultúrák, a világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepe.

Területi fejlettségi különbségek. A világ új fejlődési és gazdasági pólusa, felgyorsult gazdasági növekedés, technológiaátvitel-folyamata.

Eltérő szerepkörű országcsoportok: olajországok, mezőgazdasági alapanyag-termelők, összeszerelő-beszállítók, újonnan iparosodott országok, új gazdasági hatalmak.

India: a hagyományos zárt társadalom és az informatikai társadalom ellentmondásai.

Japán: a termőföld-, energia- és nyersanyagszegénység; a biotechnológián és elektronikán alapuló gazdasági hatalom.

Kína: a világ meghatározó gazdasága; a tengerparti és a belső területek fejlettségkülönbségének természeti alapjai, életmódbeli és környezeti következményei.

Ausztrália, a kontinensnyi ország

Elszigetelt fekvés, ellentmondásos természeti adottságok (sivatag és artézivíz-készlet, termékeny alföldek és hegyvidék) és következményei. Szigetvilág az óceánban (Óceánia), a speciális fekvés gazdasági, társadalmi és környezeti következményei.

A sarkvidékek földrajza

Az Északi- és a Déli-sarkvidék összehasonlító földrajzi jellemzése.

8. évfolyam

Európa általános természetföldrajzi képe.

Szerkezetalakító folyamatok és a külső erők felszíni következményei, a domborzati adottságok következményei és a nagytájak.

Európa változatos és szeszélyes éghajlatának, a nyitottság a többi természetföldrajzi tényezőre való hatása. A természeti adottságok szerepe az európai társadalmi-gazdasági életben.

Európa társadalomföldrajzi képe és folyamatai.

Az Európai Unió földrajzi lényege; az országok és térségek változó szerepe az integrációs folyamatban.

A tenger, a tagolt partvidék szerepe az észak- és dél-európai népek életében

A tengerparti fekvés elszigetelő és a világ más részeivel összekötő szerepének, az életmódra gyakorolt hatása.

Észak-Európa földrajza

Az északi fekvés következményei; az eltérő jellegű természeti tájak, az adottságaikhoz igazodó munkamegosztás; országai jóléte, gazdagsága okai, összetevői.

Mediterrán-Európa földrajza

Dél-Európa természetföldrajzi jellemzése; a napfényövezet, a kikötőövezet és az üdülőövezet földrajzi-környezeti modellje. Az országok gazdasági élete, a szolgáltató ágazatok súlya.

A Balkán-térség

A térség természetföldrajzi jellemzése, a karsztvidékek; a kultúrák találkozási következményei.

Atlanti-Európa földrajzi jellemzői

A nyugati fekvés földrajzi következményeinek felismerése, Nyugat-Európa természetföldrajzi jellemzése.

A fosszilis energiahordozó és ásványi nyersanyag-készletek fogyása következményei. Bányavidékek és ipari körzetek átalakulási folyamatának és a gazdasági szerkezet modernizációja. A szélenergia-hasznosítás; a környezet savanyodása, a vízszennyeződés.

Nyugat-Európa meghatározó országai

Regionális földrajzi sajátosságaik.

Egyesült Királyság (a gyarmattartó szigetország, a világ műhelye és a profilt váltó iparvidékek).

Franciaország (az élelmiszertermelés és a könnyűipar hagyományainak, a modern ipar kialakulásának földrajzi összefüggései).

Kelet-Európa, kapocs Ázsia és Európa között

A kontinensbelseji fekvés és a hatalmas kiterjedés természet- és társadalom-földrajzi következményei. A termelési kapcsolatrendszerek.

Oroszország

Az európai és ázsiai erőközpont sokszínű természeti és társadalmi alapjai, nagy területi fejlettségkülönbségek.

Közép-Európa

A hegyvidéki Közép-Európa: a közép-európai magashegyvidék természetföldrajzi jellemzői társadalmi életet befolyásoló hatása; a tej- és az erdőgazdaság, az idegenforgalom meghatározó szerepe. Az Alpok.

A medencei Közép-Európa: a gazdasági-társadalmi élet eltérő jellegű feltételei a Közép-európai-sík- és rögvidék feltöltött alföldjein, dombvidékein, középhegységi tipikus tájain.

Lengyelország és Csehország összehasonlító komplex földrajzi jellemzése.

Németország földrajza, az európai gazdaság motorja.

A Kárpát-medencevidék földrajza

A medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességei.

A medencejelleg következményei az éghajlatban, a vízrajzban és vízkészletekben, a környezeti állapotban.

A Kárpát-medencei népesség összetétele.

A Kárpát-medence magashegységi keretének országai

Ausztria mint a legfejlettebb gazdaságú alpi szomszéd földrajzi jellemzése. Szlovénia mint a legfejlettebb délszláv térség és Szlovákia mint a fiatal kárpáti ország.

A keleti termékeny vidékek országai

Románia gazdag természeti erőforrásokra épülő útkereső gazdasága. Ukrajna mint Kelet-Európa potenciális éléstára, energiaszolgáltatója.

A déli hegyvidékek országai

Horvátország és Szerbia: hasonló nyelv, eltérő vallás és kultúra, a Vajdaság, Délvidék magyarlakta termékeny tájai.

A magyarországi nagytájak

A medencei fekvés nagytájanként eltérő következményei; az alföldi, a dombvidéki és a középhegységi nagytájak természet- és társadalom-földrajzi jellemzői, a természeti adottságok felhasználása.

Népesség és településhálózat

A népességfogyás; a népességszám-csökkenés és a társadalom öregedése okai, következményei; népességszerkezet.

A településfajták, a településhálózat átalakulásának értelmezése; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők (nagyvárosi, városi, falusi települések, természeti, épített és emberi környezet, gazdasági, szociális eltérések).

A régiók és Budapest földrajza.

Magyarország gazdasági szerkezete

Magyarország gazdasági szerkezete; a fejlettség és az életmód kapcsolata, a regionális különbségek.

A magyar gazdaság főbb működési területei.

Az átmenő forgalom jellemzői és infrastruktúrája; a térben és szerkezetében változó külgazdasági kapcsolatok.

Az idegenforgalom szerepe a gazdaságban, elérő jellegű körzetei.

Hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ételek; a hagyományok földrajzi alapjai. A magyar mezőgazdaság helye a globális gazdaságban, európai integrációban.

 

 

Feljegyzés:

Ugyanez a követelményrendszer érvényes a kéttannyelvű osztályokban is, de bizonyos szakszavak és kifejezések ismerete németül szükséges.

 

 

 

Nemzetiségi Német nyelv

 

Német nyelv tantárgyból az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és szóbeli vizsga eredménye egyenlő arányban 50-50%-ban határozza meg az érdemjegyet. Az értékelés a pedagógiai programban rögzített követelményrendszer szerint történik.

 

 

5. osztály

 

Szóbeli témakörök, illetve ahhoz tartozó szókincs:

_ Bemutatkozás

_ Az én családom

_ Szabadidős tevékenységek

_ Napirendem

_ Iskola, tantárgyak

_ Étkezés, élelmiszerek, italok

 

Nyelvtani ismeretek:

_ Igeragozás jelen időben

_ Határozott és határozatlan névelők ragozása alany és tárgy esetben

_ Birtokos névmások: enyém, tied ragozása alany és tárgy esetben

_ Állítás és tagadás, a „Ja” és „Nein” használata

_ Tagadás „kein(e)” tagadószóval

 

6. osztály

 

Szóbeli témakörök, illetve ahhoz tartozó szókincs:

_ Hobbi

_ Egészség, betegség, testrészek

_ Ruházkodás, divat

_ Iskola

_ Személyleírás

 

Nyelvtani ismeretek:

_ Elöljárószavak: in, an, auf + A/D, bei, zu, mit, vor, nach +D

_ A „haben” és „ sein” segédigék ragozása elbeszélő múlt időben

_ Felszólító mód E/2-ben

_ Határozott és határozatlan névelők használata alany, tárgy és részes esetben

_ Személyes névmások tárgy és részes esete

_ Igék befejezett múlt idejű alakja

 

7. osztály

 

Szóbeli témakörök, illetve ahhoz tartozó szókincs:

_ Lakásunk

_ Barátok, személyleírás

_ Ünnepek

_ Útleírás

_ Iskola

_ Számítógép, internet

 

Nyelvtani ismeretek:

_ A melléknév fokozása

_ Hasonlítás

_ Unser, euer, ihr birtokos névmások ragozása alany, tárgy, részes esetben

_ Kettős esettel álló elöljárószavak

_ Visszaható igék

_ Felszólító mód T/2-ben

_ dürfen, sollen módbeli segédigék

 

8. osztály

 

Szóbeli témakörök, illetve ahhoz tartozó szókincs:

_Találkozó megbeszélése

_ Ruházat

_ Munka, foglalkozások

_ Érzések, kívánságok kifejezése

_ Nyelvek

_ Időjárás

_ Környezetünk

_ Önéletrajz

 

Nyelvtani ismeretek:

_ dies- mutató névmás

_ haben, können Konj. II.

_ Melléknévragozás

_ Gyenge főnevek ragozása

_ Felszólító mód: önözés

_ Függő kérdések

 

 

Hon- és népismeret

 

5. osztály

A továbbhaladás feltételei

Ismeretek a saját iskoláról, családról, a lakás berendezéséről.

Egy szokás bemutatása, ismeretek az év mezőgazdasági munkáiról, a település dűlőneveiről.

Alapvető ismeretek a magyarországi német népzenéről, három népdal megtanulása kívülről, néhány táncmotívum ismerete.

6. osztály

A továbbhaladás feltételei

Információk gyűjtése a falusi és városi életmódról és az ottani foglalkozásokról.

 A gyógynövények elnevezésének ismerete

Tavaszi és a nyári ünnepkör szokásainak felsorolása

Hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése.

 

7. osztály

A továbbhaladás feltételei

 A német telepesek magyarországi letelepedése, a telepes sorsok elbeszélése.

Példák a magyar ipari létesítményekbe befektető német vállalkozók soraiból.

Térképmunka: Hol éltek a Monarchiában németek?

Egy régi parasztház leírása.

Egy magyarországi német személyiség bemutatása.

Egy ünnepi viselet és egy szokás bemutatása.

 

8. osztály

A továbbhaladás feltételei – A TANULÓ ISMERJE MEG:

A népcsoport tragikus eseményei a második világháború alatt és után.

A mai kisebbségi lét jellemzői.

A gyógynövények és alkalmazásuk, ünnepi ételek felsorolása.

Szórakozási lehetőségek régen.

 

 

Informatika

 

Értékelés:

A tantárgy jellegéből adódóan a számonkérés nem a lexikális ismeretekre, hanem az informatika és a számítástechnikai jártasságokra, készségekre irányul.

 

Informatika

 

6.-8. évfolyam

 

Témakörök

Az informatikai eszközök használata

Informatika-alkalmazói ismeretek

Rajzeszközök használata (Paint, Word)

A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására (Word)

Táblázatkezelési technikák, alapismeretek (Excel)

Prezentációkészítés legfontosabb alapelvei (Power Point)

Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel)

Infokommunikáció: Internetbiztonság, közösségi portálok biztonságos beállításai

Információk keresése az interneten, felhasználási lehetőségei

Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása

Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban

 

 

Szükséges tankönyv

Mozaik tankönyvkiadó:

Informatika 6.

Informatika 7.

Informatika 8.

 

 

Fogalmak- készségek-jártasságok

A tanuló legyen gyakorlott az alapvető informatikai eszközök helyes használatában, legyen ismerete az információszerzés és a kommunikáció főbb alapelemeiről. Ismerje meg a tanuló a számítógép kezelésének alapjait, az egér és a billentyűzet használatát. Iskolai tanulmányi és közösségi feladataihoz kapcsolódó számítógépes programokat használjon.

Az információszerzés adatok gyűjtését és feldolgozását jelenti. Tudja a tanuló, hogy az adatok kezelését az informatikai eszközök és módszerek teszik lehetővé. Ismerje meg Ismerje meg a tanuló a könyv értékét, a könyvtár és az internet lehetőségeit.

 

Kémia

 

A kémia tantárgyból az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga eredménye egyenlő arányban határozza meg az érdemjegyet.

 

Értékelés:

            0-29%             elégtelen

            30-49%           elégséges

            50-69%           közepes

            70-84%           jó

            85-100%         jeles

Ez az értékelés az évközben íratott dolgozatokra is érvényes.

 

Kémia

 

7. évfolyam

 

Témakörök

Kémiai alapismeretek

Bepillantás a részecskék világába

Környezetünk néhány fontos anyaga

 

Szükséges tankönyv

Kémia alapismeretek 7. – Természetről tizenéveseknek

Mozaik Tankönyvkiadó

 

Fogalmak

természettudomány; fizikai- és kémiai változás; anyagok tulajdonságainak megállapítása, endoterm- és exoterm változás;

egyesülés, bomlás, a víz és a levegő, mint az élet feltételei,

ezek szennyeződése, környezettudatos élet,

égés- és a  tűzoltás feltételei,

atom, vegyjel, elem, vegyület, keverék, oldat, tömegszázalék,

proton, elektron, neutron, izotóp, anyagmennyiség-mol,

ion, molekula, kovalens- ionos- és fémes kötés,

periódusos rendszer, elektronszerkezet, elektronvonzó képesség,

oxidáció, redukció, sav-bázis reakció, tömegmegmaradás törvénye, kémiai reakció

 

 

A kémia tantárgyból az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga eredménye egyenlő arányban határozza meg az érdemjegyet.

 

Értékelés:

            0-29%             elégtelen

            30-49%           elégséges

            50-69%           közepes

            70-84%           jó

            85-100%         jeles

Ez az értékelés az évközben íratott dolgozatokra is érvényes.

 

Kémia

 

8. évfolyam

 

Témakörök

Nemfémes elemek és vegyületeik

Fémes elemek és vegyületeik

A kémiai reakciók típusai

Élelmiszerek és az egészséges életmód

Kémia a természetben, az iparban, a háztartásban

 

 

Szükséges tankönyv

Kémia 8. –Szervetlen kémia – Természetről tizenéveseknek

Mozaik Tankönyvkiadó

 

Fogalmak

hidrogén, halogénelemek, klór, jód, hidrogén-klorid és a sósav,

oxigén és az ózon, ózonpajzs;

víz és vizes oldatok kémhatása;

kén, kén-dioxid, kénsav;

nitrogén, nitrogén-oxid, ammónia, salétromsav;

foszfor, foszforsav;

szén, szén-dioxid, szénsav,

szilícium, szilikátok-üveg, porcelán, finomkerámia, üveg,

fémek, fémrács, nátrium- kalcium fontosabb vegyületei,

alumínium, vas, ón, ólom, vas- és acélgyártás;

tápanyagok: zsírok, szénhidrátok és a fehérjék,

építőanyagok, műanyagok, háztartási vegyszerek,

hulladékgazdálkodás a háztartásban

 

 

Fizika 7. osztály

 

Anyagi tulajdonságok, kölcsönhatások

   –  Az anyag szerkezete

   –  Mechanikai, termikus, mágneses, elektromos, gravitációs kölcsönhatások

    

Mozgások

   –  Egyenes vonalú egyen­letes mozgás

   –  A változó mozgás

   –  Egyenletesen változó mozgás, gyorsulás

A dinamika alapjai

   –  Tehetetlenség, tömeg

   –  Sűrűség

   –  Erőhatások, erő

   –  Súrlódás, közegellenállás

   –  Forgatónyomaték

Nyomás

   –  Szilárd, folyékony, légnemű anyagok nyomása

   –  Közlekedőedények, hajszálcsövek

   –  Arkhimédész tör­vénye, felhajtóerő

   –  Úszás, lebegés, merülés

 

 Energia, energiaváltozások

   –  Energia, energiaváltozások

   –  Munka

   –  Teljesítmény

   –  Hatásfok

   –  Egyszerű gépek

   –  Belső energia

 

Hőjelenségek

   –  Hőterjedési módok

   –  Hőtágulás

   –  Halmazállapot-változások

    

Fizika 8. osztály

 

Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség

   –  Az anyag részecskéinek szerkezete

   –  A testek elektromos állapota

   –  Az elektromos áram. Az áramerősség

   –  Az elektromos áramkör

   –  A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása

   –  Az elektromos feszültség

Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai

   –  Az elektromos ellenállás. Ohm törvénye

   –  A vezetékek elektromos ellenállása

   –  Több fogyasztó az áramkörben

   –  Az egyenáram hatásai

   –  Az elektromos munka és teljesítmény

Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram

   –  Az elektromágneses indukció

   –  A váltakozó áram

   –  A transzformátor

   –  Az elektromos távvezetékrendszer

   –  Az elektromos áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása

 

 

 

Biológia 7. osztály

 

A forró éghajlati övezet élővilága

Trópusi esőerdők

Amazónia varázslatos állatvilága

Kivilágosodó erdők

Fűtenger a trópusokon

Állatsereglet a szavannán

 

A szárazság hazájában

 

A mérsékelt éghajlati övezet élővilága

Kék egű mediterrán

Lombhullató erdőségek

A bükkerdők állatai

A végeláthatatlan préri

Az északi fenyvesek

Állatok a tajgán

A hideg éghajlati övezet, a hegyvidék és a tenger élővilága

Élet a tundrán

A jég világa

Fenn a csúcsokon

A tenger világa

A nyílt vizeken

Tengeri emlősök

A parton és a partközelben

Az élőlény környezete és az életközösségek

Az élőlény és környezete

Életközösségek

Kölcsönhatások az életközösségekben

Táplálkozási szintek

Anyagáramlás az életközösségekben

Mi lesz veled, emberiség?

Az élőlények rendszerezése

Rendszer az élők világában

A mikrobák világa

A gombák országa

A növények országa

Virágos, magvas növények

Növényfelismerés, növényhatározás

Állatok országa

A puhatestűek világa

A legnépesebb állatcsoport

A belső váz védelmében

A levegő urai

Az állatvilág csúcsán

 

 Biológia 8. osztály

 

Az emberi test felépítése

Az egységes egész

Testünk "építőkövei"

A külső és belső testfelszíneken

A test mélyebb rétegeiben

A mozgás "szolgálatában"

A bőr és a mozgásszervrendszer

A szervezet és a környezet határán

Bőrelváltozások, bőrsérülések és a tennivalók

Mozgásszervrendszerünk

A csont és a vázizom

A szervezet anyagforgalma

Táplálékok, tápanyagok

A helyes táplálkozás

A szájnyílástól a belekig

A belek "alagútjain"

A légzőrendszer

A légzés és az egészség

A vér

Keringési rendszer

A védekezés

A kiválasztás

Az anyagcsere

Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés

Az idegsejtek felépítése és működése

Az idegrendszer felépítése és működése

A vegetatív idegrendszer

A velünk született reflexek

A tanult reflexek

A hallás

A szem és a látás

A nyelv, az orr és a bőr, mint érzékszervek

A hormonrendszer

A szaporodás és az egyedfejlődés

A férfi

A nő

A szexualitás

Nemi úton terjedő betegségek

A megtermékenyítéstől a születésig

A születéstől a halálig

 

 

Feljegyzés:

Ugyanez a követelményrendszer érvényes a kéttannyelvű osztályokban is, de bizonyos szakszavak és kifejezések ismerete németül szükséges.

 

Matematika

5. ÉVFOLYAM

 

Gondolkodási és megismerési módszerek

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.

Két véges halmaz közös része, két véges halmaz egyesítése, ezek felírása, ábrázolása.

Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.

Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.

Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.

Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.

 

Számtan, algebra

Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.

Ellentett, abszolút érték felírása.

Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.

Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.

Szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése.

A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.

 

Összefüggések, függvények, sorozatok

Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.

Egyszerűbb grafikonok, elemzése.

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén.

 

Geometria

Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.

A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák rajzolása. A körző, vonalzó célszerű használata.

A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában.

Téglalap kerületének és területének kiszámítása.

A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.

A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása.

Valószínűség, statisztika

Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Néhány szám számtani közepének kiszámítása.

Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

 

6. ÉVFOLYAM

 

Gondolkodási és megismerési módszerek

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.

Két véges halmaz közös részének, két véges halmaz uniójának felírása, ábrázolása.

Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.

Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.

Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.

Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.

 

Számtan, algebra

Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.

Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása.

Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.

A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata.

Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.

Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között).

Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése.

A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása.

Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása.

A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel.

 

Összefüggések, függvények, sorozatok

Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.

Egyszerűbb grafikonok, elemzése.

 

 

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén.

 

Geometria

Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.

A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű használata.

Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek.

Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerése.

A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában.

Téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása.

A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.

A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása.

 

Valószínűség, statisztika

Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Néhány szám számtani közepének kiszámítása.

Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

 

7. ÉVFOLYAM

 

Gondolkodási és megismerési módszerek

Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.

Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.

Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.

Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával.

Fagráfok használata feladatmegoldások során.

 

Számtan, algebra

Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése, helyes és értelmes kerekítése.

Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.

A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.

A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.

Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.

Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.

Négyzetre emelés, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.

Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.

A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.

Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.

 

Összefüggések, függvények, sorozatok

Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.

Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon.

 

Geometria

A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.

 

 

Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.

Tengelyes és középpontos tükörkép szerkesztése.

Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.

A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.

 

Valószínűség, statisztika

Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása.

Konkrét feladatok kapcsán a tanuló képes esélylatolgatásra, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.

8. ÉVFOLYAM

Gondolkodási és megismerési módszerek

Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.

Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.

Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.

Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával.

Fagráfok használata feladatmegoldások során.

 

Számtan, algebra

Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése.

Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.

A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.

A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.

Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.

Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.

Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.

Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.

A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.

Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.

 

Összefüggések, függvények, sorozatok

Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.

Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon.

 

Geometria

A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.

Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.

Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül).

A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.

Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.

A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.

 

Valószínűség, statisztika

Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása.

Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.

Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.

Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése.

 

Technikából

 

Technikából írásbeli és szóbeli vizsga 30%:70% arányban:

33%-tól elégséges

50%-tól közepes

75%-tól jó

90%-tól jeles

A beadandó munkadarabok a gyakorlati jegy alapja.

 

 

6. évfolyam.

 

Témakörök:

Kertgondozás

Műszaki ábrázolás

Közlekedési ismeretek

Anyagfajták

Hogyan működik?

 

Fogalmak, gyakorlatban műveletek:

növények életfeltételei, talaj, talaj részei, rétegei, vetületi ábrázolás, méretarány

komposztálás, vetületi ábrázolás, méretarány, vonalfajták, közlekedési jelzőtáblák fajtái, rendőri karjelzések, elsőbbségadási helyzetek, jobbkéz-szabály, kanyarodási-szabály, a fa részei, tulajdonságai, megmunkálásuk eszközei, ,

 

Beadandó munkadarab: - papírmunka: ház makett

                                           famunka: virágkaró faragása

 

7. évfolyam.

 

Témakörök:

Kertgondozás

Közlekedési ismeretek

Gépek

 

 talaj részei, rétegei, fajtái, tápanyag pótlása, komposztálás,

 ,           vetületi ábrázolás, méretarány, vonalfajták, közlekedési jelzőtáblák fajtái, rendőri karjelzések, elsőbbségadási helyzetek, jobbkéz-szabály, kanyarodási-szabály, a fa tulajdonságai, megmunkálásuk eszközei, műanyagok fajtái, tulajdonságai, megmunkálásuk eszközei, rádió, televízió, telefon

 

 

Beadandó munkadarab: - sarok lemez vetületi ábrázolása

                                       - famunka szalvétatartó

                            - egy választott hazai zöldség növény teljes éle ciklusa, belőle készült étel recept           

 

8. évfolyam.

 

Témakörök:

Kertgondozás: díszkert és pihenő kert kialakítása

Műszaki ábrázolás

A lakás energia ellátása

Háztartási gépek

 

Fogalmak, gyakorlatban műveletek:

A kert, fajtái, részei, tervezése, hajtatásos növénytermesztés, perspektíva, szabvány betűk, a lakás vízellátása, fűtési rendszerek, villamos energia termelése, szállítása, alternatív energia források, biztosíték, vezetékek fajtái, színei, lámpakapcsolások (csillár, váltó), motoros készülékek (porszívó, kávédaráló, turmixok), motoros hő készülékek ( mosógép, hajszárító, mikro), hő készülékek (grill, vasaló, kenyérpirító) működése.

 

Beadandó munkadarab: - műszaki rajz megadott témában

                                                    - autó makett fából

                                            - automata mosógép használatának szabályai